A CÉH szövetségei

Az összehangolt csapatmunka, az emberi tényező fontosságát nemcsak a sportban, hanem a vállalkozásban, a cégépítésben is elsődleges fontosságúnak tartja a volt kosárlabdás, majd kosárlabdaedző építőmérnök, Tóth Attila, aki már akkor vállalkozott, amikor még nem igazán volt piacgazdaság Magyarországon

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A cég, amelyet Tóth Attila irányít, tizenhét év alatt lett párfős gazdasági munkaközösségből közel háromszáz embernek munkát adó részvénytársaság. A tavaly több mint másfél milliárd forint árbevételt elért CÉH Rt. tervező-szervező munkájának eredményeivel nap mint nap találkozhatunk az országban, autópályákon, a fővárosi Millenáris Parkban vagy középületekben, üdülőszállókban Soprontól Zalakaroson át Lillafüredig.

A kor egyik nagy tervezővállalatánál, az Uvatervnél szerkezettervezőként kezdett el dolgozni 1979-ben a CÉH Rt. mai elnök-vezérigazgatója, Tóth Attila. Ekkor még e munkája mellett párhuzamosan tudott élni másik szenvedélyének, a kosárlabdának: edzőként is tevékenykedett. A nyolcvanas évek közepén – akkoriban indultak Magyarországon a vállalkozások – azonban világossá vált számára: választania kell; s ő a mérnöki munka mellett döntött. Egy építőipari kivitelező céghez igazolt, s a következő három évben dolgozott állami vállalatnál, szakcsoportnál, kisszövetkezetnél.

Változó forma, bővülő tartalom

Tóth Attila sokat tanult ez alatt a pár év alatt. Olyannyira, hogy amikor 1987-ben néhány barátjával megalakította az épülettervezésre szakosodott Mérnök Céh Gmk-t, már kezdettől főállásban dolgozott – merthogy ez nem vállalati gmk volt, magyarázza –, tervezéssel foglalkozott. Egy évvel később, ugyanezzel a profillal, kisszövetkezetet hoztak létre; ez a vállalkozási forma ugyanis kedvezőbb volt számukra; az újabb továbblépést 1989-ben az akkor hatályba lépett társasági törvény kínálta új lehetőség, a korlátolt felelősségű társaság jelentette.

– A CÉH Kft.-vel a kisszövetkezet esszenciája ment tovább – fogalmaz Tóth Attila. – A piacot az akkor még viszonylag szűk külföldi vállalkozói kör jelentette, többségében „idegenbe szakadt hazánkfiai”, s néhány kivitelező társaság. Mi tagadás, kínlódtunk. Emberi, erkölcsi, mérnöki válságokkal küzdöttünk. A harmadik évben „elhasaltunk”: egy ügyfelünk nem fizetett, mondvacsinált okokra hivatkozva, amelyekkel szemben nemigen volt jogi védelem. A kérdés az volt: továbbmegyünk, vagy megállunk küzdeni, ami nagy valószínűséggel felőrölt volna bennünket.

Továbbmentek. A csapás viszonylag korán érte a céget, még idejében megtanulták, mit követel az üzleti óvatosság.

– Ez a válság megmérte a csapatot is – teszi hozzá a cég első embere –, megmutatta, ki vállal közösséget ilyen nehéz helyzetben. Megmutatta, hogy milyen fontos a társak megválasztása, az azonos értékrend kialakítása annak érdekében, hogy a csapat működése fenntartható legyen a nehézségekkel teli időszakban is. Ekkor már együtt dolgoztunk Répay Andrással, aki ma a cég műszaki igazgatója, és a mai gazdasági igazgatóval, Sallai Istvánnéval is. Erőteljes hármas vagyunk így ma is együtt.

1992–93 már szép feladatot is hozott: a cég pályázaton elnyerte az akkor alakult Porsche Hungária Fáy utcai központjának generáltervezését; a munkát Benczúr László Ybl-díjas építésszel együtt végezték. A kapcsolat a mai napig él, mint ahogyan e megrendelő számára is azóta folyamatosan dolgoznak.

Ebben az időben – és jó időben – kezdtek el foglalkozni egy újabb területtel: a hídtervezéssel, egy régi barát – nem mellesleg uvaterves kolléga – javaslatára. Az Unitef 83 Rt. vezetője az autópálya-építés fellendülését prognosztizálta, s az elképzelése az volt, hogy az ő cége az út- és közmű-, míg a CÉH a híd- és műtárgytervezésre szakosodjék; Tóth Attila ugyanis ez utóbbival foglalkozott az Uvatervnél.

Az első elnyert munkák az M7-es Balatonkeresztúr–országhatár szakaszának engedélyezési terve és az M0-ás északi hídjának tanulmányterve voltak. S azt, hogy a közös munka gyümölcsöző, bizonyítja az Unitef–CÉH Kkt. léte, amelyet autópálya-generáltervezésre hoztak létre, s amelyet Tóth Attila megbonthatatlan szövetségként értelmez. 1997-ben ez a közös cég nyerte el az M3-as Füzesabony–Polgár közötti szakasz tervezési munkáit.

– Ketten együtt már olyan cégerőt képviselünk, amely kiegyensúlyozást jelent a szakmában – összegzi az együttműködés lényegét az 1995-től részvénytársasági formában működő CÉH vezetője.

A bizalom értéke

Nehéz megmondani, hogy a cégnek szerencséje volt-e a tekintetben, hogy az egyébként mindig megújulásra késztető megrendelések épp olyan ütemben érkeztek, amelyek nem kényszerítették túl gyors növekedésre, vagy olyan képességek rejlettek benne, hogy mindig meg tudott felelni az éppen aktuális kihívásnak.

Merthogy az eddigieket követően az 1993-ban épp induló GSM-cég, a Westel 900 megbízása is igazi kihívás volt, ahhoz nem férhet kétség: alig pár nap állt a CÉH rendelkezésére ahhoz, hogy felmérje, a megbízó által kiszemelt épület alkalmas-e, s ha igen, hogyan az új társaság számára, s az ingatlan fejlődése követni tudja-e majd a szervezet fejlődését. Ez a feladat új üzletágak létrejöttét is eredményezte: ezek a facility management, a beruházásszervezés és a készenléti mérnöki szolgáltatás. Ez utóbbi lényegét Tóth Attila így jellemzi:

– Ezt mi csak úgy hívjuk, hogy gumimérnök-szolgáltatás, és az azonnali rendelkezésre állást jelenti a saját területünkön, keretszerződés alapján. Kicsi és nagy feladatok ellátását egyaránt magában foglalja, a megrendelő számára pedig azt mutatja, hogy mindig, bármilyen körülmények között számíthat ránk.

Egy újabb tartós kapcsolat kezdetét és magas szakmai elismerés elnyerését is jelentette a Westel 900 megrendelése: a további irodaház-átalakításokon kívül üzletek, telefonközpontok, műszaki bázisok, bázisállomások beruházásszervezését, projektmenedzselését és teljes körű tervezését is elvégezték a számára; a központi irodaházának átépítéséért pedig 2000-ben Pro Architectura-díjat kaptak.

– Ez a kapcsolat is sok mindenre megtanított: elsősorban megmutatta, hogy milyen nagy érték a bizalom – mondja Tóth Attila. – De megtanultunk projektmenedzsment-módszereket, azt, hogy milyen fontos a célfüggvények felállítása, s azt, hogy a megrendelői prioritások szerint minden más tényezőt ennek kell alárendelni. Megtanultunk a megrendelő fejével gondolkodni, hogyan tudunk az ő oldalán dolgozni, hogy ne egyszerűen csak a vállalkozója legyünk egy feladatnak.

Szervezet és rendszerek

A jelentkező feladatok újabb feladatokat szültek. A szervezetet strukturálni kellett, és mindezek együtt egyre inkább megkövetelték, hogy a CÉH-nél rendszerben gondolkodjanak. Ez utóbbi információtechnológiai fejlesztést is jelentett; nem mostanában, amikor ez már szinte magától értetődő, hanem a kilencvenes évek közepén. Saját fejlesztésű szoftveren alapuló belső menedzselési rendszert hoztak létre, amely külső helyszínre is telepíthető: így a megrendelő is nyomon követheti a munka menetét. Számítógéppel támogatott versenyeztetési rendszerüket már 1994–95 óta használják, segítségével a legapróbb részletekig összevethetők az egyes alvállalkozói ajánlatok.

– Egyre több know-how értékű fejlesztésünk van, sokat közülük le is védetünk – meséli Tóth Attila.

A feladatoknak megfelelő szervezeti átalakulások során létrejöttek a CÉH Rt. szatellitcégei: az ingatlanokkal – értékesítéssel, értékeléssel, vizsgálattal – foglalkozó CÉH Invest Kft., a CÉH FM Kft. – FM, azaz facility management, főprofilja az ingatlangazdálkodás, -üzemeltetés –, a mérnöki tanácsadásra és döntés-előkészítésre, valamint beruházásszervezésre szakosodott CÉH Projekt Kft. és a CÉH Immobilien Kft., amely a CÉH csoport 2002-ben felépült székházát üzemelteti.

Az anyacég, a CÉH Tervező, Beruházó és Fővállalkozó Rt. profiljában van a magasépítési komplex tervezés, a hídtervezés és a beruházásszervezés.

– A szakmai összefogás jelenik meg abban a CÉH-Híd nevet viselő társaságban, amely szintén a szatellitcégek közé tartozik: hat kisebb hidas céget hozott elkötelezett kapcsolatba az rt.-vel. Ennek a szakmai erőt tömörítő szövetségnek a közös kapacitása már komoly piaci hányadot jelent – magyarázza az rt. vezetője, akinek szavaiban az összefogás, a szövetség eszméje gyakran felbukkan. S kérdésre megerősíti: alapfilozófiájuk, hogy szövetségeket alakítsanak ki, ezek hatékony működésének garanciáját pedig az elvszerű és szabályok szerinti együttműködésben látják.

Érték és rend

– Nem kiszorítósdit kell játszani ezen a piacon, mert különben a mérnökszakma fölőrli önmagát – szögezi le Tóth Attila. – A mi szlogenünk két szó: érték, rend, de ez három fogalmat foglal magában. Azt a mérnöki, emberi, társadalmi értéket, amit létrehozunk az utókor számára. A rendet, ami a munkavégzés alaptétele; munkát rendben, rendszerben és rendszeresen kell végezni. S jelenti az értékrendet is, ami már erkölcsi-etikai lépték, cégkultúrát, amit a házon belül építünk, s amit a környezetünkben is hirdetünk. A CÉH Rt. végzi az M0-ás északi, ferde kábeles függőhídjának tervezési munkáit. Ilyen projekt az Erzsébet híd építése óta nem volt Magyarországon. Azt tartjuk szem előtt, hogy ebben a munkában minden jelentős hidas szakmai erő részt vehessen.

A CÉH Rt. – amelynek jelenleg 12 tulajdonosa között a cég minden kulcsvezetője ott van a két nagy részvényes, a 60 százalékot tulajdonló Tóth Attila és a 20 százalékos részt birtokló Répay András mellett – most az európai uniós megmérettetésre készül.

– Az Európai Unió újabb kihívás, még három év, és látványos változások lesznek a 2007-es új uniós költségvetést követően. Változik a mérce is, az európai autópálya- és hídpiacon kell az uniótag Magyarország mértékadó és kiváló cége lennünk. Már keressük és építjük a kapcsolatokat külföldi cégekkel, mert ezen a piacon is komplex szakmai munkára képes szövetség tagjaként tudunk csak az uniós projektek követelményeinek megfelelni. Védelmi és támadóképességünket egyaránt fejlesztenünk kell, mert látnunk kell az új ellenfeleket is.

A CÉH alig több mint másfél évtized alatt lett párfős gazdasági munkaközösségből közel háromszáz embernek munkát adó cégcsoport – az rt.-ben hetvenen, a szatellitcégeknél és az alvállalkozóknál több mint kétszázan dolgoznak –, tavaly másfél milliárd forint volt az árbevétele – ebből az rt. része 60-70 százalék –, ez évre kétmilliárddal számolnak. A cég a jelek szerint tovább nő. A növekedés nem veszélytelen dolog, sokan belerokkantak már abba, hogy nem ismerték fel: eddig, ne tovább. A CÉH eddig elkerülte ezt a csapdát.

– Nem szabad az égig nőni – szögezi le Tóth Attila –, nem szabad előreszaladni, mert kipukkad a lufi. Ám a lehetőségeket ki kell használni.

Véleményvezér

Sok nagy okos már világháborút lát

Sok nagy okos már világháborút lát 

Az orosz ballisztikus rakéta bevetése egy teszt volt.
Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat

Súlyos higiéniai problémák miatt megbüntették a szekszárdi kórházat 

A büntetés mértéke nevetséges.
Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten

Bécsben olcsóbb lakni, mint Budapesten 

A jövedelemhez képest Bécsben a legolcsóbb a lakhatás egész Európában.
Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt

Obszcén szavakkal fideszes nyugdíjas kommandó fogadta Magyar Pétert a miskolci gyermekotthon előtt 

A nyugdíjas fizetések nagyon felizgultak Magyar Péter látogatása miatt.
Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben

Elképesztő állapotokat talált Magyar Péter egy gyermekvédelmi intézményben 

Az ellenzéki vezető szerint a Fidesz propagandistákat vet be, hogy az emberek ismerhessék meg a valóságot.
Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről

Lesújtó adat a magyarok életesélyeiről 

Az elmaradt reformok tragédiája.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo