Az állományváltozások értékelésénél figyelembe kell venni a forint mintegy 7,5 százalékos erősödését az év során, ami egyformán befolyásolta a vállalati összes hitel és betétállomány, illetve a lakossági összes betétállomány kimutatott dinamikáját is, ahol a devizaállományok még mindig számottevő súlyúak (rendre 35, 22 ill. 25 százalék).

A szektor mérlegfőösszege 2000 decemberéhez viszonyítva 12,5 százalékkal (reálértéken 3,3 százalékkal) növekedett. Ugyanakkor az üzleti aktivitást jobban tükröző korrigált mérlegfőösszeg 21,1 százalékkal nőtt 2001-ben.
Nőtt a bankok mérlegen kívüli aktivitása is, a határidős ügyletek területén 68 százalékos, a függő kötelezettségek esetében pedig 49 százalékos volt a nominális növekedés.

A mérlegen belül a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya 19,5 százalékkal bővült, és így részesedése a teljes eszközállományon belül az egy évvel korábbihoz képest 2,9 százalékkal 54,5 százalékra növekedett.
Legdinamikusabban a lakossági hitelek állománya bővült az elmúlt egy év során 62,8 százalékkal, míg a vállalati hitelek állománya 12,1 százalékkal gyarapodott. A vállalati hitelek így a mérlegfőösszeg 36,9 százalékát teszik ki, ugyanakkor a lakossági hitelek a dinamikus növekedés ellenére még mindig csak 5,8 százalékát.

A hiteleken belül a jegybanki és hitelintézeti kihelyezések állománya a tavaly december végi állapothoz képest 20,7 százalékkal bővült, ennek következtében részaránya is a teljes eszközállománynak 2,3 százalék-át érte el. A forgatási célú értékpapír állomány nominálisan 21,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a deviza viszont az egy évvel ezelőttinek 85,3 százalék-ával emelkedett. A befektetési célú értékpapír-állomány pedig 35,0 százalékkal nőtt, ezek eredőjeként az értékpapír-portfoliók részaránya eszközoldalon gyakorlatilag változatlan szinten maradt (0,1 százalékkal 15,7 százalékra csökkent). A jegybanknál és a bankközi piacon elhelyezett betétek lényegében nem növekedtek, így a mérlegfőösszegen belüli részaránya az - értékpapír-portfolióhoz hasonlóan - 15,7 százalékot tett ki december végén. Kiemelkedő a növekedés a vagyoni érdekeltségeknél (45,6 százalék).

Forrásoldalon folytatódott az ügyfélbetéteknek az ügyfélhitelek növekedésétől több, mint 4 százalékkal elmaradó, nominálisan 15,2 százalékos dinamikája. A vállalati betétek 2000 év vége óta 19,0 százalék-al bővültek, míg a lakossági betétállomány ettől valamivel elmaradva 14,4 százalékkal. A vállalati betétállomány megugrása, a hitelállománynál magasabb dinamikája az utóbbi időben egyfajta dekonjunkturális jelzőként működött, mindazonáltal átmeneti jelenség, amely a növekedési kilátások javulása esetén gyorsan megváltozik. A hitelezési aktivitás felfutását figyelembe véve (lakás, autó, személyi kölcsön) szembetűnő a lakossági betétállományok ilyen kiugró gyarapodása. A kihelyezett lakáshitel-állomány mintegy 130 Mrd Ft-ot tett ki 2001-ben, míg közel 150 ezer új autó értékesítésével 2001 a gépjármű-hitelezésben is minden eddiginél kedvezőbb év volt (ez utóbbinál a saját erő minimum 20 százalékos).

A betétállomány mindezek ellenére imponáló növekedését véleményünk szerint több tényező magyarázza. Egyrészt a reálkeresetek számottevő (átlagosan 6,4 százalék) növekedése 2001-ben, ezen belül a közalkalmazotti, köztisztviselői rétegnél viszont még ennél is magasabb volt a növekedés. Ezen réteg megtakarításai pedig jellemzően inkább a bankokhoz és sokkal kevésbé a tőkepiaci instrumentumokba vándorolnak.
Egy másik kedvező folyamat volt a kivonásra kerülő uniós valuták beváltása euróra, illetve forintra (ami eddig otthon tartott megtakarításokat is a bankrendszerbe áramoltatott), ez egyszeri hatásként megdobta a széles földrajzi lefedettséggel rendelkező bankok állományát. A forrásgyarapodást ösztönző hatása volt azon erőfeszítéseknek is, melyet a bemutatóra szóló papíros forrásaik átkonvertálása érdekében tettek a korábban ilyenekkel rendelkező bankok. Nyilvánvalóan itt kell említést tenni az egyszeri díjas életbiztosításoktól való elfordulás, illetve a hektikus részvénypiaci mozgások banki megtakarítások gyarapodására gyakorolt hatásairól is.

A bankközi betétek állománya valamelyest csökkent (1,87 százalék), ezzel párhuzamosan azonban megnövekedett a különböző pénzügyi közvetítők (nem hitelintézetek) betétállománya. A hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya nominálisan közel duplájára növekedett, igaz részaránya a források között még így sem éri el a 4%-ot (3,2%). A nem ügyfelektől származó felvett forinthitelek volumene 13,5 százalékkal növekedett tavaly decemberhez képest, részaránya ennek megfelelően lényegében nem változott.

A szektor egészére fennáll a deviza eszközök és források (különösen utóbbi) arányának visszaszorulása a forintállományok javára, mely a forint felértékelődésének hatását figyelembe véve kisebb mértékű, de így is figyelemreméltó. A hitelintézetektől származó FX források közel 20 százalékkal mérséklődtek, a bankközi FX kihelyezések viszont mindössze 2,6 százalékkal csökkentek. A hitelállományokon belül szintén csökkent a devizahitelek aránya a vállalati hiteleknél, míg a lakossági hiteleknél valamelyest nőtt a devizahitelek aránya az euró alapú lakáshiteleknek és személyi kölcsönöknek köszönhetően, bár súlyuk így is csak 4,2%.

A forint eszközök súlya mintegy 2 százalékkal nőtt és a mérlegfőösszeg 63,6 százalék-át tette ki, a forintforrások aránya szintén 2,0% körül bővült, 63,4 százalékos részarányt érve el, ezzel párhuzamosan értelemszerűen a deviza állományok részaránya egyaránt 1,8-1,9 százalékkal mérséklődött. Az éven túli lejáratú forinthitelek iránti növekvő kereslet tendenciája változatlanul fennmarad középtávon, a forint ügyfélhitel dinamika a deviza és lejárati pozíciót tágítva növeli a tőkepiaci forintforrás bevonás iránti igényt, különösen, ha a lakossági betétállomány említett alakulását tekintjük. Ezért a pénzintézetek által kibocsátott középlejáratú adósságpapírok további növekedésére lehet számítani.

A saját tőke 20%-ot meghaladó növekedése jelentősen meghaladja az éves infláció (9,2%) mértékét a mérleg szerinti eredmény dinamikus bővülésének köszönhetően.
A nettó kamateredmény a 2000. évinél 11,7 százalékkal magasabb, azaz 3% körüli reálnövekedést ért el 2001 során.
Ennél is erőteljesebben 21,7%-kal bővültek a nettó díj- és jutalékbevételek, igazolva, hogy a bankok több mint egy éve stabilizálódott kamatrés mellett próbálják az egyéb jövedelemelemek súlyát növelni. A kamatrés leegyszerűsítetten kalkulált 3,5 százalékos értéke változatlan a 2000 évi értékhez képest.

A főbb jövedelemelemek bővülése tükrében figyelemre méltó, hogy a banküzemi költségek, legalábbis a megfigyelt körben a tavaly év végihez képest alig növekedtek (1,8 százalékkal). Ebben elsődlegesen szervezet- és ahhoz kapcsolható létszám racionalizálás húzódik meg (csak a minta bankjainál több mint 700 fővel csökkent az alkalmazotti létszám, a tényleges létszámzsugorodás ennél nagyobb mértékű), de várhatóan 2002-ben is számolni kell komolyabb fiókhálózat racionalizálások hatásaival, főleg a magas költségszintű, relatíve alacsonyabb hatékonyságú bankoknál.
A banküzemi költségek kedvező alakulása mögött a személyi jellegű költségek inflációtól elmaradó növekedése, valamint a fizetett bérleti díjak és értékcsökkenésnek a tavaly év végi értékhez képest jelentősnek mondható csökkenése áll (19,8% ill. 10,3%). A fúziókkal is összefüggésben a banküzemi ingatlan (jelentős részben fiók-) racionalizálás a fizetett bérleti díjak csökkenése irányába mutat.

Az előzetes eredmények a szektor szintjén a portfolió javulására utalnak, az országkockázati céltartalékok (ez csak a bankok egy szűkebb részénél volt csak számottevő mértékű) és hitelezési veszteségre képzett céltartalékok átlagosan 30-40 százalékkal elmaradnak a 2000 év végitől, ezért az előrejelzett adó előtti eredmény a tavaly decemberi értékhez képest számottevően, 49%-kal magasabb értéket mutat. A javuló eredményeknek köszönhetően a kalkulált éves szintre vetített ROAA az egy évvel korábbi 1,0 százalékról 1,3 százalékra, a ROAE pedig 12,1 százalékról 15,0 százalékra javult az elmúlt esztendőben, a bankszektor egésze szintjén, természetesen változatlanul jelentős egyedi eltérésekkel.

A kereskedelmi bankok korrigált mérlegfőösszege a bővülő üzleti aktivitásnak köszönhetően az ügyfélhitelek dinamikájához hasonló mértékben 21,1%-kal nőtt az időszak során, de a szavatoló tőke ettől valamelyest elmaradva 20,0 százalékkal növekedett, ezért a vezető bankok tőkemegfelelési mutatójának átlaga mintegy 0,2 százalékkal csökkent. (A tőkemegfelelési mutatók számításakor az évközi eredményeket a szavatoló tőke esetében egyik időpontra sem kalkuláltuk bele.)

Forrás:MKB gyorsjelentés

Kapcsolódó táblázatok