Magyarországon a 15 éves és idősebb lakosság mindössze kétharmada ügyfele valamely pénzintézetnek; szemben a közép-európai új uniós tagországok 77 százalékos átlagával. Bankszámlával a magyar felnőttek valamivel több mint fele rendelkezik, s ez a régiós rangsorban az ötödik helyet jelenti - közli a bécsi Fessel-GfK Piackutató Intézet a közép- és kelet-európai lakossági pénzpiacról.
A szlovének 91, horvátok 83 százaléka használ bankszámlát - közli a bécsi Fessel-GfK Piackutató Intézet a közép- és kelet-európai lakossági pénzpiacról. A kimagasló arány oka, hogy mindkét országban bankszámlára utalják a nyugdíjakat. Utánuk sorrendben a csehek 64 és szlovákok 59 százalékkal következnek. Az 54 százalékos magyarországi mutató a lengyel 48-ast előzi meg. Még alacsonyabb az arány Szerbia-Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Oroszországban, Romániában, Ukrajnában és Bulgáriában. A fejlett nyugat-európai országok közül például Ausztriában a felnőttek 94, Németországban 99 százaléka mondhat sajátjának bankszámlát.
A megtakarított pénzhez valamilyen banki szolgáltatást igénybe vevők aránya régiónkban Szlovákiában a legnagyobb, majd Szlovénia, Csehország és Horvátország után következik hazánk. A megtakarítási célok között régiónk legtöbb országában akad olyan, amilyet a megkérdezettek kiugróan magas, 20 százalékot meghaladó aránya nevezett meg. Ilyen a bútor a háztartás jobb felszerelésével együtt Szerbia-Montenegróban, Szlovéniában, Romániában a család támogatásával együtt, Csehországban és Szlovákiában pedig a nyaralás mellett. Magyarországon jobban megoszlanak az elképzelések a félretett pénzről: a válaszadók egyaránt majdnem egyötöde a család támogatására, valamint bútorra és a háztartás jobb felszerelésére gyűjt. Az említések gyakorisági sorrendjében harmadik-negyedik helyen az ingatlan vásárlás valamint a nyaralás következik, majd ötödiken a képzés-tanulás.
A bécsi Fessel-GfK Piackutató Intézet vizsgálódása alapján közli, az emberek fogékonysága megtakarításra és pénzügyi befektetésre leginkább a gazdaság helyzetétől függ. A fejlettebb országokban a bonyolultabb befektetéseket kedveli, a fejlődő piacokon inkább a mindennapi megtakarítási lehetőségeket használják. Mivel utóbbiakon viszonylag alacsony a részvény-befektetők aránya, a jövőben növekedhet. A megtakarítási formák a régióban Magyarországon oszlanak meg a legnagyobb mértékben. Vezet a takarékbetét és a lakás-saját lakóház; mindegyik a válaszadók egyötödnél kisebb része számára. Szlovéniában és Oroszországban is a takarékbetét a legnépszerűbb; ott azonban a megtakarított pénzzel rendelkezők jóval nagyobb része, közel fele választja ezt a formát. Szlovákiában és Csehországban egyaránt 50 százalék körüli arányt képvisel a lakás-saját lakóház, egyéb ingatlan és az építési kölcsönszerződés mint spórolási lehetőség.
