Az elemzés szerint a világgazdasági prognózisok fellendülést várnak; a hazai gazdasági lassulás mellett romlottak a pénzügyi egyensúlyi mutatók; minimálisan bővült az ipari termelés az első negyedévben; az ipari alágazatok közül a számítógép-gyártásban mutatkozik élénkülés; ellentétes tendenciák érvényesülnek a keleti és nyugati országrészek között; csökken a magyar gazdaság versenyelőnye; a konjunktúramutatók a feldolgozóipar fellendülését vetítik előre; az építőipar fellendülése tovább gyorsul; a gazdaság energiahatékonysága javult; csakúgy, mint a mezőgazdasági export kilátások. Továbbá a turizmus devizabevétele csökkent; de minimális növekedést mutat a külkereskedelmi áruforgalom volumene. A tanulmány szerint – valamennyi megállapítás egy-egy nagyobb fejezet címe! - megtorpant a munkanélküliségi ráta csökkenő trendje; a keresetek reálértéke viszont korábban nem tapasztalt ütemben emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom megugrott. A tervezettnél nagyobb az államháztartás hiánya; romlott a folyó fizetési mérleg hiánya; növekvőben a tőkekivonás; erősödik a dezinflációt lassító tényezők hatása. A lakosság pénzügyi megtakarítása bővült. Folytatódott a nemzetközi részvénypiacok visszaesése; ám az inflációs kockázatok erősödése hozamemelkedéshez vezetett az állampapírpiacon.

A kőolaj hordónkénti ára a második félévben kevéssel 25 USD felett stabilizálódhat – áll immár az idei kiáltásokról szóló fejezetben -, az ár emelkedését ugyanakkor magyar szemszögből várhatóan ellensúlyozni fogja az euró dollárral szembeni erősödése.

A növekedés belső tényezőit tekintve elsőként a lakossági fogyasztás emelendő ki, melynek bővülése várakozásunk szerint a következő negyedévekben erőteljes marad, így az év egészében 6-6,5 százalékos növekedést mutat majd. Ennek hátterében a reálbérek 10% körüli várható éves bővülése, illetve az erőteljes fogyasztói bizalom áll. A megtakarítási kedv növekedése az előre tekintő reálkamatszint fokozatos emelkedése ellenére sem várható a második félévben.

A beruházások tekintetében 2002-ben élénkülés várható, amit alátámaszt az index első negyedévi megugrása. Az első félévben egyértelműen a lakásépítés és a központi beruházások jelentik a húzóerőt, melyeknek lendülete az év második felében várhatóan csak kissé mérséklődik. Az üzleti beruházások élénkülése a külső kereslet erősödésével párhuzamosan a második félévben várható, de a kapacitás-kihasználtsági adatok tükrében igazi felfutásuk inkább 2003-ra prognosztizálható. A beruházási volumen 2002-ben várakozásunk szerint 5-7 százalékkal bővül.

Az ipari termelés volumene az első hónapokban mutatott stagnálásra tekintettel az első félévben várhatóan csupán 2% körüli ütemben fog emelkedni Az év második felében az export erősödésével a növekedési ütem 6-8% közötti lehet, ami 2002. egészére prognózisunk szerint 4-5 százalékos bővülést eredményezhet.
Az egyensúlyi mutatók tekintetében a május végéig publikált adatok, valamint az említett tendenciák az év egészére romlást vetítenek előre.

A korábbi évek gyakorlata alapján számított államháztartási hiány idén a tervezett 3,2%-os (GDP-arányos) szintnél mintegy 1 százalékponttal magasabb lehet. Az EU-módszertan alapján számított (szélesebb kört, pl. az ÁPV Rt-t és az MFB Rt-t is felölelő) deficit ugyanakkor a 2001. évi 4,1%-ról várhatóan 6% körülire emelkedik. A hiány növekedése mögött tervezési hiányosságok (pl. a 2001. évi közalkalmazotti béremelés hatása nem került átvezetésre), a makropályában mutatkozó eltérések (a gazdasági növekedés korábban vártnál erőteljesebb lassulása) illetve a költekezés kormányváltás előtti felgyorsulása egyaránt meghúzódnak. Ennek következtében április végéig a kormányzati rendkívüli kiadások éves keretének 82%-a, illetve az általános tartalék fele elköltésre került, ugyanakkor az új kormány programjának megvalósítása további kiadásnövelő intézkedéseket tesz szükségessé.

A piaci előrejelzéseknél kedvezőtlenebbül alakult a folyó fizetési mérleg egyenlege is az első negyedévben. A kiskereskedelmi és vámstatisztikai adatok elemzése alapján a külkereskedelmi mérleg romlása főként a fogyasztási import emelkedésének következménye, melynek növekménye éves szinten elérheti a 700 millió eurót. Lényegesen kisebb egyenlegromlás várható a beruházási import második félévi élénkülése kapcsán. A készletállomány feltöltésének egyszeri deficitnövelő hatása számottevő lehet, de mértéke csak jelentős bizonytalansággal becsülhető. A külkereskedelmi áruforgalom pénzforgalmi szemléletű hiányát összességében éves szinten a 2001. évinél 800-1200 millió euróval magasabbra várjuk.

A turizmus devizaegyenlegének első negyedévi kedvezőtlen alakulása az adatok szerint összefügg az euró-készpénz bevezetésének egyszeri hatásával. A második félévben a nyugat-európai konjunktúra élénkülésével az egyenleg némi javulása várható, az év egészét tekintve pedig a tavalyihoz hasonló devizabevételi többlet kialakulásával számolunk.

A működőtőke utáni profitkivitel sorában ez évben sem várjuk a deficit megugrását, bár elemzésünk szerint a fizetési mérleg egyéb soraiban növekvő mértékben jelentkezik a profitkivitel hatása. A tulajdonosi hitelek után fizetett kamatok emelkedését ugyanakkor ellensúlyozza az államkötvények devizában fizetendő kamatterhének csökkenése.

Összességében a folyó fizetési mérleg 2002. évi hiányát 2-2,5 Mrd euró közöttire várjuk, ami a GDP 3-3,7 százalékát teszi ki, szemben a tavalyi 2,2%-os értékkel.
A magyarországi működőtőke-befektetések (tulajdonosi hitelek nélkül számítva) az előző évinél kissé magasabb szintet, 1,1-1,3 Mrd eurót érhetnek el, és a részvényportfolió-befektetéseknél is bővülés várható. Az adósságot nem növelő finanszírozás így megközelítheti a másfél milliárd eurót, ami a folyó fizetési mérleg hiányának 60-75 százalékát fedezi.
Várakozásunk szerint az infláció alakulása szemszögéből a külső tényezők hatása az év hátralévő részében semleges lesz. Az euró erősödése ellensúlyozhatja a kőolaj világpiaci árának szerény növekedését, és az Európai Unióban a gazdasági élénkülés ellenére alacsonyan tarthatja az árak emelkedésének ütemét (vagyis az importált infláció várhatóan nem emelkedik). A hazai költségvetési politika 2001. közepe óta mutatkozó fellazulása, az erőteljes fogyasztói kereslet és a tavalyi év második felében mért alacsony havi szintű bázisadatok azonban fékezik a dezinflációt. A 12 hónapos inflációs ráta csökkenésének lelassulása, illetve átmeneti megtorpanása várható az év második felében. Éves átlagban 5,7%-os pénzromlást várunk, míg a decemberi inflációs ráta az MNB célsávjának felső határa, 5,5% közelében alakulhat.