A vállalatok idén elsősorban a munkatársak termelékenységének és elégedettségének fokozására fognak összpontosítani, nem pedig arra, hogy honnan dolgozzanak. Annak felismerése, hogy az alkalmazottak nem csak a központi irodában, hanem számos más helyen tudnak dolgozni és minőségi munkát végezni, azt eredményezi, hogy a hangsúly áthelyeződik a teljesítményre és az üzleti célok elérésére.
Fotó: Depositphotos
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának első számú szolgáltatója, amelyhez a Spaces és a Regus brandek is tartoznak – új tanulmányában bemutatja a 10 legfontosabb trendet, amelyek 2025-ben a globális munkavégzést alakíthatják.
1. Az RTO (return-to-office, azaz „vissza az irodába”) visszaesése
Azoknál a vállalatoknál, ahol továbbra is elvárják a mindennapi munkába járást – gyakran nagy és felesleges távokat megtéve egy-egy központi irodába –, felmondásokkal kell számolni.
Független piackutató által végzett felmérés szerint, az olyan nagyvállalatoknál, mint pl. az Amazon, a munkavállalók 73 százaléka fontolóra vette a felmondást az „RTO” miatt. Az International Workplace Group által végzett kutatás is megállapította, hogy a toborzók kétharmada (67 százalék) szerint megnőtt a munkahelyi felmondások száma, ahol bevezették a kötelező ötnapos központi irodai jelenlétet.
A kutatások egybehangzóan azt mutatják, hogy a hibrid munkavégzés nemcsak magasabb munkavállalói elégedettséget, hanem jobb termelékenységet is eredményez.
2. A teljesítmény a fontos, nem a munkaórák száma
2025-től a munkáltatók többsége a hagyományos reggel 9.00-től délután 17:00-ig tartó munkaidő helyett egyre inkább a teljesítmény fontosságát helyezi előtérbe.
Az International Workplace Group alapítója és vezérigazgatója, Mark Dixon már régóta hangsúlyozza, hogy a termelékenység a megfelelő vezetésen és a világos KPI-ken (teljesítménymutatókon), nem pedig a szigorú munkaidőn és a kötelező munkábajáráson múlik. A HR-vezetők többsége (80 százalék) szintén úgy vélekedik, hogy a hibrid munka fokozza a termelékenységet, sőt a munkavállalók 75 százaléka érzi magát termelékenyebbnek és motiváltabbnak. Nicholas Bloom professzor szerint is 3-4 százalékos átlagos termelékenységnövekedést eredményezhet a hibrid munkavégzés.
3. A növekvő startupok és kkv-k továbbra is igényt tartanak a külvárosokban és a kisvárosokban található minőségi, professzionális munkakörnyezetekre
Mivel a kisvállalkozások számának növekedése a járvány után is tovább folytatódik, a skálázható, rugalmas munkaterületek iránti kereslet tovább fog nőni 2025-ben.
A kis- és középvállalkozások jelenleg a globális GDP mintegy felét és a foglalkoztatás mintegy 40 százalékát adják, amelyek száma várhatóan 2031-ig csaknem megduplázódik. A világ minden részén több mint 4500 rugalmas munkaterületet kínáló International Workplace Group munkaállomásai is egyre inkább a külvárosokban és kisvárosokban nyílnak, ez a trend a tervek szerint 2025-ben tovább folytatódik.
4. Felélénkülnek az ingázásban érintett települések a hibrid munkavégzésnek köszönhetően
A hibrid munka felélénkíti az ingázásban érintett településeket és átalakítja a gazdasági környezetet. Az álmos ingázóvárosok új életre kelnek, mivel a munkavállalók, ha lehet itt maradnak és a lakóhelyükhöz közelebbi munkahelyeket választják.
Ez a fellendülés 2025-ben tovább fog tartani, mivel az emberek zöme, közelebbi munkahelyet preferál, és a munka és magánélet jobb egyensúlyára törekszik.
5. A hibrid generáció megváltoztatja a munkavégzési trendeket
2025-ben a Z generáció már a munkaerő egyharmadát teszi ki, akik digitális képességeikkel, valamint a rugalmassággal kapcsolatos elvárásaikkal befolyásolják a munkahelyi normát.
Digitális bennszülöttekként hozzászoktak, hogy bárhol dolgozhatnak, így az újdonsült diplomások kétharmada elutasítja a szigorú ötnapos munkába járást. A hagyományos merev struktúrákkal szemben a munka-magánélet egyensúlyát, valamint az empatikus vezetést helyezik előtérbe. Azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak a „hibrid generációhoz”, valamint a rugalmasság, a sokszínűség és a hitelesség preferenciáihoz, azt kockáztatják, hogy lemaradnak a legjobb tehetségekről.
6. A hagyományos ingázás ellentmond a logikának: komoly összegeket lehet megtakarítani
Mind a munkavállalók, mind a munkáltatók felismerik a helyi munkavégzés költség- és időmegtakarítási előnyeit.
Az International Workplace Group a Development Economics tanácsadó céggel együttműködve megállapította, hogy a munkavállalók több mint háromnegyede (76 százalék) a hibrid munkavégzésnek köszönhetően jelentős összeget képes megtakarítani, például az utazási költségeken. Az ingázók évente akár 30 332 dollárt is megspórolhatnak, ha a mindennapi ingázásról a heti négy napos otthoni vagy a lakóhelyhez közeli munkavégzésre térnek át.
A Z generáció számára, akik a pályakezdéssel egyidejűleg szembesülnek az inflációval és a hitelekkel, ez jelentős pénzügyi megtakarítást jelent. Egy fiatal munkavállaló például a New Jersey állambeli Red Bankban 388 320 dollárt takaríthat meg pályafutása során, ha lakóhelyéhez közel dolgozik, és hetente csak egyszer jár be a központi irodába.
A hibrid munkavégzés nemcsak boldogabbá, egészségesebbé és produktívabbá tesz, hanem anyagi előnyökkel is jár.
7. A hibrid munkavégzés fokozza a nemek közötti egyenlőséget a vállalatvezetésben
Idén erősödni fok a nők felsővezetői pozíciókba való előretörése. A munkaerő-egyenlőség és a sokszínűség terén elért előrelépés ellenére a vezetői pozíciók továbbra is elérhetetlenek sok nő számára. A gyermek- és családgondozással küzdők számára a rugalmasságot biztosító hibrid munkavégzés felbecsülhetetlen: kétharmaduk számolt be arról, hogy ez új és felbecsülhetetlen munkalehetőségeket nyitott meg számukra.
A méltányosság és a becsületesség alapvető követelményein túl a vállalatoknak más okai is vannak, hogy növeljék a nők képviseletét a vezetői pozíciókban: kutatások kimutatták, hogy azok a cégek, ahol több nő van vezető pozícióban, nyereségesebbek és társadalmilag felelősségteljesebbek.
8. A kikapcsolódáshoz való jog egyre nagyobb teret nyer
A technológia megjelenése elérhetővé teszi a távmunka rugalmasságát, de egyben az állandó elérhetőséget is eredményezi. Így gyakran elmosódnak a munka és a magánélet közötti határok. Több ország – Franciaország, Görögország és Ausztrália – válaszul törvényt hozott a „kikapcsolódáshoz való alapvető jogról”, ezzel is védve a munkavállalók szabadidőhöz való jogát.
Ez a tendencia tovább fog erősödni, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is hasonló elmozdulás tapasztalható. A munkavállalók nagyra értékelik a munka és a magánélet egyensúlyát, amelyet a hibrid munkavégzés biztosít, és a szabadidő védelmének fontosságát nemcsak a kormányok és szakszervezetek, de a vállalatok is felismerik.
9. A hibrid munka, mint jóléti juttatás
2025-re a rugalmas és hibrid munkarendek ugyanolyan fontos részei lesznek a juttatási csomagoknak, mint az egészségbiztosítás.
Kutatások bizonyítják, hogy a hibrid munka jelentős előnyökkel járhat a munkavállalók általános jólétére nézve. A stresszszint, a fizikai egészség, az étrend és a táplálkozás javulása pozitívan befolyásolja a termelékenységet és a munkahelyi motivációt. Ez a tendencia idén új formákban fog megnyilvánulni: a szilárdabb hibrid munkapolitikáktól kezdve a fitneszlétesítményeken át a jobb munkavállalókat segítő programokig és a mentális egészséghez kapcsolódó szabadnapokig.
10. A vegyes célokat szolgáló fejlesztések átalakítják a városközpontokat
A dinamikus, vegyes célokat szolgáló fejlesztések világszerte megváltoztatják a városok üzleti negyedeinek arculatát. A hibrid munkavégzés hatására csökken a belvárosi ingázók száma, és ez arra készteti a befektetőket, bérbeadókat és fejlesztőket, hogy a városok kereskedelmi központjait az irodahelyiségeken túl más felhasználási szempontok alapján gondolják újra.
Londonban például a HSBC bankvállalat konkrét lépésként 2027-ig kisebb egységekre való váltás miatt kiüríti a Canary Wharf-i HSBC-tornyot, amely szintén a rugalmas munkavégzésre való átállás népszerűségét tükrözi.
Ahogy a munka földrajza eltolódik, és ahogy a munkavállalók egyre inkább arra vágynak, hogy közelebb dolgozzanak az otthonukhoz, változást indíthat el: azok a városok, amelyek gazdasága az irodai dolgozók millióinak igényeihez igazodott eddig, mostantól az együttműködés és a szórakozás központjává alakulnak át.
Mark Dixon, az IWG vezérigazgatója és alapítója: „ 2025-ben az üzleti és HR-vezetők egyre több időt és figyelmet fordítanak arra, hogy javítsák munkavállalóik termelékenységét, elégedettségét és lojalitását. A hibrid munkavégzéssel és annak sokféle előnyével mára kiemelten foglalkozik a vállalatvezetés, amelynek célja a fenntartható, agilis és rugalmas munka jövőjének fejlesztése.”
