Márciusban 93,6 milliárd forinttal, több mint négy százalékkal gyarapodott a lakossági devizabetétek összege, így elérte a 2361 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. Ez annak tükrében különösen figyelemre méltó, hogy az utóbbi egy-két évben nem növekedtek érdemben a magánszemélyek magyarországi bankszámlákon devizában tartott megtakarításai.
Euró lett a pluszpénzek egy részéből
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a hirtelen ugrás mögött több ok együttes hatása állhat. Az egyik, hogy a parlamenti választást megelőző bizonytalanságban sokan a pénzük egy részét jobbnak látták devizába, leginkább euróba fektetni. A vásárlási kedvet az is növelhette, hogy a március 7-i 399 forinthoz képest a hónap végére 383-as szint alá ment az euró árfolyama, vagyis már a választást megelőző hónap is érdemi erősödést hozott.
Fotó: DepositPhotos.com
Nem szabad megfeledkezni emellett arról sem, hogy az év eleji extra kormányzati juttatások, a kibővített 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz vagy az előre kifizetett teljes évi otthontámogatás egy része is a devizaszámlákon landolhatott végül – emlékeztet Gergely Péter. A parlamenti választás óta trendszerűen erősödő forint további vásárlásokra ösztönözhette a lakosságot áprilisban és májusban. Más kérdés, hogy a hazai deviza hegymenete nyilvánvalóan nem tesz jót a devizabetétek forintban kifejezett piaci értékének, hiszen aki 383-as árfolyamon vette az eurót, annak most a devizája 356 forintot ér.