A gazdasági bizonytalanság és a kiszámíthatatlan megrendelések miatt a vállalatok nehezebben tudnak hosszabb távra tervezni, miközben a külföldi munkavállalók toborzása és munkába állítása gyakran hónapokat vesz igénybe. A Központi Statsztikai Hivatal adatai szerint jelenleg mintegy 85 ezer harmadik országbeli és több mint 20 ezer EU-s munkavállaló dolgozik Magyarországon. Arra számíthatunk, hogy a Tisza-kormány egyértelmű feltételeket határoz majd meg a külföldi munkavállalók foglalkoztatása kapcsán.

„A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása továbbra is fontos lehetőség a vállalatok számára, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezetben sok cég óvatosabban mérlegeli az ilyen döntéseket” – mondta el Gáspár Gergely, a Gi Group Holding szakértője.

A következő időszakban ezért a vállalatok várhatóan nagyobb hangsúlyt fektetnek a hazai munkaerő megszólítására. A nagy beruházások hatására egyes térségekben a toborzási zónák kitágultak, a cégek pedig egyre nagyobb földrajzi területen keresnek munkavállalókat. Gyakrabban jelennek meg különféle mobilitási támogatások is – például lakhatási hozzájárulás, relokációs csomag vagy hétközbeni szállás –, amelyekkel más régiókból próbálnak munkaerőt vonzani.

A vállalatok emellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak azokra a munkaerőcsoportokra is, amelyeket korábban kevésbé vontak be. A diákfoglalkoztatás, az átképezhető munkavállalók vagy a megváltozott munkaképességűek alkalmazása sok cégnél egyre fontosabb szerepet kap.