Magyarország a régiós adóversenyben
A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9 százalékos TAO-kulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20 százalék), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10 százalékra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30 százalékra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27 százalékos általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20 százalék). A helyi iparűzési adó (HIPA, max. 2 százalék a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.
2026 fontos újdonsága, hogy új TAO-kedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5 százalékos haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.
Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas
Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41 százalék körül van – ez a régiós 37 százalékos átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18 százalék alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.
