Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal részletes elemzése a nemzetközi utazásokról, a tanulmány 2020. harmadik negyedéves adatait dolgozta fel.

Ebből többek között kiderült, a külföldről Magyarországra utazók száma 50, költésük 54 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól a koronavírus járvány miatt.

Európán kívülről alig érkeztek utasok. A legenyhébb visszaesés a munkavégzési célú utazások esetében történt. A magyarok 54 százalékkal kevesebbszer utaztak külföldre, mint 2019 III. negyedévében, a többnapos utakon majdnem egy teljes nappal rövidült az átlagos tartózkodási idő.

Feleannyi külföldi érkezett, mint 2019-ben

A KSH adatai szerint 2020 III. negyedévében az országban tett külföldi látogatások száma a koronavírus okozta járvány miatt 50 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakának adatától. Az egynapos és a többnapos utazások esetében 48 és 56 százalékkal csökkentek az érkezések.

A külföldi látogatók 99 százaléka Európából érkezett. Az elemzés mint megjegyzik, korábban is jellemző volt a kontinensen belüli érkezések dominanciája, de az előző év azonos időszakához mérten az ázsiai és amerikai kontinensről érkezők aránya (1,3 százalék) tovább mérséklődött.

A szomszédos országokból érkezők is jelentősen visszafogták utazásaikat. A legkevésbé az Ausztriából érkezők száma esett vissza (34 százalékkal), az ő esetükben az egészségmegőrzési cél volt a leginkább utazásra ösztönző motívum. Szlovákiából 44 százalékkal érkeztek kevesebben, az ő esetükben a mindennapi élet részét képező munkavégzés, iskolalátogatás, üzleti tevékenység továbbra is a megszokott ritmusban folyt, azonban a vásárlás vagy rokonlátogatás célú utak száma jelentősen kisebb lett.

A 8,3 millió egynapos utazás 91 százaléka magánjellegű, 6,9 százaléka munkavégzési, 2,4 százaléka üzleti, üzletelési célú utazás volt. A munkavégzés kivételével minden más célú motivációban jelentős volt a visszaesés. Az egynapos utazók közel négyötöde a szomszédos országokból jött, a legtöbben Romániából (24 százalék), Szlovákiából (23 százalék) és Ausztriából (18 százalék).

A külföldiek 2,6 millió többnapos utazást tettek Magyarországra 2020. III. negyedévben, ezek jelentős többsége magánjellegű, 17 százaléka munkavégzési, üzleti és üzletelési célú út volt. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazások száma csökkent a legjobban az időszak alatt (63 százalékkal), a rokon- és barátlátogatások száma pedig több mint felére esett. A legkevésbé a munkavégzési célú utazások maradtak el (18 százalékkal), de az üzleti utak is jóval nagyobb aktivitást mutatnak, mint a magánjellegű utak.

A több napra hazánkba látogatók közül a legtöbben Németországból (587 ezer fő), Ausztriából (354 ezer fő), Romániából (212 ezer fő) és Szlovákiából (195 ezer fő) érkeztek. Az előző év azonos időszakához képest Ausztria kivételével minden fő küldő országunkból csökkent a többnapos utazások száma.

Kevesebb ideig, kevesebb pénzt hagytak itt 

A vizsgált időszakban a beutazók hazánkban eltöltött ideje 46 százalékkal, 27,7 millió napra csökkent. Az egynapos tartózkodások száma 48, a több napra érkezők hazánkban eltöltött ideje 46 százalékkal rövidült.

A hozzánk látogató külföldiek ezen időszakban folyó áron 383 milliárd forintot költöttek, 54 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Szinte minden területen csökkenő kiadásokat tapasztalt a KSH, tartózkodási időtől és utazási céloktól függetlenül.

Az egy napra érkezők kiadásainak összege (104 milliárd forint) közel felére esett vissza. A vásárlások és átutazások során tett kiadások – amelyek a leggyakoribb utazási célok az egy napon belüli tartózkodásoknál – hasonló mértékben csökkentek (50, illetve 45 százalékkal).

A Németországból érkezők költöttek itt a legtöbbet, 77 milliárd forintot, főként üdülési, egészségmegőrzési és munkavégzéssel kapcsolatos utazásokkal. Az osztrákok kiadásai 66 milliárd forintot tettek ki.

Hova mentek a magyarok?

A magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 54 százalékkal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 45, a többnaposoké 67 százalékkal csökkent. A munkavégzési célú utak száma csupán 27, a szabadidős célú utazásoké 62 százalékkal esett vissza.

A magyarok külföldi utazásainak 70 százaléka egynapos út volt. Jelentősen csökkent az egynapos vásárlások, illetve az üzletelési célú utazások száma. A legtöbben továbbra is Ausztriába és Szlovákiába utaztak, ám az odalátogatók száma is 30, illetve 33 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarok 1 millió többnapos utazást tettek külföldre. A többnapos utakon belül

• a szórakozási, városnézési és természetjárási célú utak aránya 47,
• a rokon- és barátlátogatásoké 26,
• a munkavégzési célú utaké 18,
• a konferenciáké, üzleti utaké 4,9 százalék volt.

Kevesebb időt is töltöttek el a magyarok külföldön

A KSH elemzése szerint a külföldre utazó magyarok átlagosan 2,5 napot töltöttek el utazásaik során, 0,9 nappal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az utazók külföldön töltött összes ideje 8,9 millió napot tett ki, 65 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos negyedévében.

A külföldre utazó magyarok folyó áron 65 százalékkal kevesebbet, 118 milliárd forintot költöttek, a legnagyobb összeget, 30 milliárd forintot az Ausztriába utazók. Jelentősek voltak még a Horvátországba és Németországba látogatók kiadásai is. A külföldre utazók fejenként és naponta átlagosan 13 300 forintot, 1,2 százalékkal kevesebbet költöttek. A legnagyobb, egy főre jutó, napi 36 ezer forintnyi átlagos kiadás az egynapos vásárlásokhoz kapcsolódott – jegyzi meg az elemzés.