A GKI arra számít, hogy amennyiben a megkezdett havi 100 pontos kamatcsökkentés más forintgyengítő hatásokkal együtt 400 forint fölé gyengítené az árfolyamot, az nem lesz töretlenül folytatható. Lehetséges, hogy túl optimista az a jelenleg széles körben elterjedt vélemény, miszerint már szeptemberben 13 százalékra csökkenhet az irányadó kamat, mely így újra azonos lenne az alapkamattal.  Az ősz vagy kora tél folyamán azonban ez az összeérés valóban bekövetkezhet. Kedvező esetben – ha az infláció, és főleg az árfolyam alakulása ezt lehetővé teszi – még az idén megkezdődhet az alapkamat csökkentése is (kb. 12 százalékra). Ugyanakkor a forint vészes gyengülése – például túlzott sebességű kamatcsökkentés vagy az EU-tárgyalások megszakadása esetén – a kamatcsökkentési folyamat leállításához, egészen szélsőséges esetben újabb szigorításhoz is vezethet.

A folyó fizetési mérleg tavalyi, az év egészében 13,6 milliárd eurós deficitje után az idei első négyhavi hiány csak 0,5 milliárd euró volt. Igaz, a főleg májusban szokásos profitrepatriálás, jelentős adósságszolgálati terhek kifizetése még hátra van, s a gazdaság élénkülése is rontani fogja az egyenleget. Az év egészében 6 milliárd euró körüli hiány, a GDP 3 százaléka várható. Aggasztó viszont, hogy az EU-transzferek beáramlása egyelőre minimális – az első négy hónapban 0,5 milliárd euró –, s ebben idén már nem várható fordulat. Az év egészében a folyó fizetési és tőkemérleg hiánya 4 milliárd euró körüli, a GDP 2 százaléka lehet. Az MNB nemzetközi tartaléka 2023 április végén 39,9 milliárd euró volt, ami egyelőre megfelelő.