A kutatásban 300 vagyonkezelőt, intézményi befektetőt és forgalmazót kérdeztek meg, és becslések alapján a globális kezelt vagyon a 2024-es 139 billió dollárról 2030-ra 200 billió dollárra nő, ami 6,2 százalék-os éves átlagos növekedést (CAGR) jelent. A világszerte befektethető vagyon összértéke pedig várhatóan meghaladja a 481 billió dollárt.
Fotó: DepositPhotos.com
A bevételnövekedés ellenére a vagyonkezelők továbbra is profitabilitási nyomással és szűkülő marzsokkal néznek szembe a versenyhelyzet, a növekvő költségek, a tehetségekért folyó harc, valamint az ügyfélkör kiszolgálásához szükséges beruházások miatt. A válaszadók 89 százalék-a számolt be jövedelmezőségi nyomásról az elmúlt öt évben, a kezelt vagyonra jutó profit (AuM) 19 százalék-kal csökkent 2018 óta, és 2030-ig további 9 százalék-os piaci visszaesés várható. Az intézmények azonban képesek lehetnek megtörni ezt a trendet, különösen az új technológiákban rejlő lehetőségek kihasználásával.
A költségek okozzák a legnagyobb nyomást: minden befektetett dollár több mint kétharmadát (68 százalék) felemésztik. Ráadásul az intézményi befektetők közel háromötöde azt mondja, hogy valószínű (41 százalék) vagy nagyon valószínű (16 százalék), hogy lecseréli a kezelőit a magas költségek miatt.
„Az eszközkezelők az „intelligenciák korában” működnek, ahol az új technológiák – a generatív AI-tól az ágensalapú AI-ig – átformálják az értékteremtés és -szolgáltatás módját. A nyertesek nem azok lesznek, akik a legtöbb vagyont gyűjtik össze, hanem azok, akik a leggyorsabban alakítják át működésüket, és az innovációt olyan digitális ökoszisztémákká formálják, amelyek a befektetőket minden korábbinál hatékonyabban szolgálják ki” – mutatott rá Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi tanácsadási csapatának vezetője.