Nagymértékben átalakult, hogy kinek, miért és mennyi borravalót adnak a magyarok: bár még mindig szeretnek jattolni, a szokás alapú borravaló kikopóban van – derült ki abból a reprezentatív kutatásból, amely a digitális borravaló- és rendezvényes fizetési megoldásokat is kínáló SimplePay megbízásából készült. A megkérdezettek 67 százaléka ugyanis szívesen ad borravalót, az extra szolgáltatást jutalmazza extra pénzzel, azaz már nem azért adnak borravalót a magyarok, mert szokás, hanem mert tetszett nekik a hely, elégedettek voltak a kiszolgálással, jó élménnyel távoztak.

Ez lehet a magyarázat arra is, hogy a korábbi, 2024-es kutatáshoz képest csökkent azok aránya, akik a nem teljes körű kiszolgálást nyújtó helyeken – ahol például a vendég maga viszi az asztalhoz a rendelését, sorban áll az ételért – adtak borravalót. Borravalót elsősorban az éttermi felszolgálóknak adunk, de a futárok, fodrászok, kozmetikusok munkáját is sokan méltányolják ilyen módon.

A szervizdíj is befolyásolja a borravalót

Bár a borravalóhoz a többség inkább pozitívan áll hozzá, 2024-hez képest 13-ról 18 százalékra emelkedett azok aránya, akik soha nem adnak jattot, míg 16 százalékuk az aktuális hangulata alapján dönt. A szolgáltatás színvonala mellett befolyásolja a döntést az is, hogy felszámoltak-e szervizdíjat a végszámlába. A borravaló és a szervizdíj a vendég felől nézve hasonlónak tűnik, a kereskedő és a dolgozók szempontjából azonban jelentős az eltérés. A szervizdíjat a végszámla tartalmazza, a vendégnek kötelező megfizetni. A kedvező adózása miatt a vendéglátósnak azért éri meg, mert a munkabéreket kevesebb járulékkal tudják kifizetni, a szervizdíj intézményének célja ezzel a szektorban dolgozók támogatása és a versenyképesség növelése. Ezzel szemben a borravaló önkéntes alapú, a vendég szabja meg, hogy szeretne-e adni és mennyit. 2025 óta, amennyiben a borravalót a felszolgálók közvetlenül, direktben magánszemélyként kapják, úgy az teljesen adómentes, függetlenül attól, hogy a fizetés készpénzben vagy kártyával történik.