Miközben az állam a rezsivédelemre mai értéken mintegy 6900 milliárd forintot költött, ebből a forrásból nagyságrendileg több százezer lakás energetikai korszerűsítése is megvalósítható lett volna. Ez tartósan csökkenthette volna a földgázfelhasználást és az importigényt, szemben a jelenlegi rendszerrel, amely inkább a fogyasztás fenntartását támogatja.
Európa eközben konkrét lépéseket tett
Az Európai Unióban az orosz gáz részesedése 2021 és 2024 között 45 százalékról 19 százalékra esett, az orosz szénimport megszűnt, az olaj aránya pedig 27 százalékról 3 százalékra csökkent. A régió országai nemcsak beszállítót váltottak, hanem új infrastruktúrát is kiépítettek, LNG-terminálokat létesítettek és új vezetékeket építettek.
Lengyelország, Csehország vagy Horvátország ezzel jelentősen csökkentette kitettségét, míg Magyarország továbbra is a leginkább függő országok közé tartozik.
Az új kormány előtt: konkrét és kockázatos döntések
A következő kormány számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy csökkentse a fosszilis függőséget egy olyan helyzetben, ahol a mozgástér már beszűkült. Ez egyszerre jelent gazdasági és politikai kockázatot.
A jelenlegi politikai ajánlatok nem mutatnak koherens irányt. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ígért tömeges felújítások vagy a korábbi ársapkák visszahozásának ötletei nem kezelik a probléma szerkezeti okait, miközben az orosz energiahordozók kiváltása elkerülhetetlennek tűnik.
