A TEBÉSZ szerint ráadásul a jövőben lehet olyan kivételezett, aki még a szavazati korlátozás alá eső szavazati jogát is gyakorolhatná, akár a többiek rovására is, vételi ajánlat megtétele nélkül is.
A módosítás ezen felül többféle kivétel megfogalmazásával gyengíti az összehangolt részvényesi magatartás számonkérhetőségét a nagyobb részvényeseken, valamint lehetővé teszi, hogy egy végső tulajdonos több cégen keresztül akár vételi ajánlat nélkül is szerezhessen többségi befolyást egy tőzsdei társaságban.
Az új jogszabályszöveg nevesít továbbá olyan tőkepiaci szereplőket, akiken keresztül vételi ajánlattételi kötelezettség nélkül is megváltoztatható egy tőzsdei társaságban az irányító részvénytöbbséget birtokló személye – figyelmeztet a közlemény.
A TEBÉSZ összegzése szerint mindezzel az állam és bármelyik „ügyeskedni képes” nagybefektető a kisrészvényesek kárára és piaci kockázatára előzetes és utólagos jogi következmények nélkül „randalírozhat” majd bármelyik tőzsdei társaságban.
„Amennyiben tehát így maradna a tőkepiaci törvény módosítása, akkor szinte biztosan a kivételezés alá kerülő szereplők jelentős növekedésére kell számítani. Ennek eredményeként pedig Magyarországon teljesen kiüresednének a befektetővédelem fogalmának európai elvei” – fogalmaz az érdekvédelmi szervezet.
A közlemény szerint a kisbefektetőkkel szembeni „legellenségesebb” változás az, hogy egyes atipikus esetekben a kötelező vételi ajánlatot a befolyásszerzést követően elegendő hat hónap múlva megtenni. Az új nagyrészvényes azonban ezen hat hónap alatt, kötelező vételi ajánlat nélkül is minden korlátozás nélkül érvényesítheti a jelentős részesedésével járó irányítói jogait.