Az MNB az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,7 százalékos inflációt vár, míg tavaly decemberben a fogyasztói árak 3,2 illetve 3,3 százalékos emelkedését prognosztizálta. A jegybank továbbra is azzal számol, hogy a hazai infláció 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a 3 százalékos jegybanki célra.

A márciusi előrejelzés szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal nőhet a decemberben előrejelzett 2,4 illetve 3,1 százalékos növekedés helyett. 2028-ra azonban a jegybank 2,9 százalékra emelte növekedési várakozását a korábbi 2,7 százalékról.

A jegybank az Inflációs jelentésben rámutat, hogy a mérsékelt globális növekedés mellett kockázatot jelent a geopolitikai feszültségek további éleződése. A gazdasági előrejelzéseket a közel-keleti háború és a változékony nemzetközi kereskedelempolitikai feltételek miatt nagyobb bizonytalanság övezi.

A világgazdaságot enyhe dezinfláció jellemezte 2026 elején, az energiaárak megugrása azonban jelentősen növeli a bizonytalanságot a globális inflációs kilátásokra nézve. Az energiaárak megugrása, valamint a kockázatkerülés növekedése érdemben emeli a globális inflációs kockázatokat – mutattak rá.

A nemzetközi befektetői hangulat alakulását egy nyugodtabb periódus után február vége óta egyértelműen a geopolitikai konfliktusok határozták meg, az iráni háború kitörése számottevő volatilitást eredményezett az eszközárak alakulásában. Mind az olaj, mind az gáz világpiaci ára számottevően emelkedett. Március első napjaiban a Brent típusú olaj jegyzése ideiglenesen közel került a 120 dolláros hordónkénti árhoz is. Az iráni háború kitörésétől az Inflációs jelentés elkészítéséig a gázárak több mint 90 százalékkal, az elmúlt egy év legmagasabb szintjére emelkedtek – írták a jelentésben.