A hitelmoratórium és az extraprofit adó bumerángként működik

Miközben a hitelmoratórium és a kamatstop segített a kilátástalan helyzetbe jutott adósokon, a nem rászorulók közül is többen kihasználták a lehetőséget. Egyes intézkedések azokat hozzák hátrányba, akik a kezdetektől pontosan fizették a hiteleiket, vagy új hitelt szeretnének felvenni – fejtette ki szakmai találkozóján Bódizs Kornél a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke és Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség elnöke. Hozzátéve: miközben a követeléskezelő és a lízingcégeknél nem képződik extraprofit, a bankadó, az extraprofit adó, valamint a hitelmoratórium és a kamatstop olyan jövedelem elvonással jár, ami a valóban nehéz helyzetbe került adósok megsegítésétől vonja el a forrásokat.

2022. november 4.

Piac&Profit

A szakmai szervezetek közötti információcsere és együttműködés fontosságát hangsúlyozva rendszeres találkozót tartó két elnök kifejtette: a követeléskezelő és a lízing cégek számára eddig is rendkívül komoly terhet jelentett a pénzügyi vállalkozásokra 2010-ben átmeneti jelleggel kivetett 6,5 százalékos, később az adóalap számítás módosításával a pénzügyi vállalkozásoknál átlagosan 10-szeresre növelt különadó. (Amelynek terhein 2017-ben, csak a bankoknak könnyített a jogalkotó.) Mindez, az idén plusz teherként társuló extraprofit adóval, valamint az ősszel ismét meghosszabbított, és a KKV szektorra is kiterjesztett hitelmoratóriummal olyan, milliárdokban mérhető pénzügyi forrást von el a két szektor szereplőitől, aminek nagy részét azok eddig, a bajba jutott adósokkal létrehozott megállapodásokra fordították.

A változó kamat lehet az új svájci frank

A két szervezet elnöke hozzátette: az extraprofit adó azért is alaptalan teher, mert ezek a pénzügyi vállalkozások, a bankokkal szemben - akik az olcsó betéti forrásokat magas kamattal tudják kihelyezni - nem gyűjthetnek betétet, illetve finanszírozási kamatbevételen túl az egyéb díjbevételek sem jellemzőek. Kizárólag a piaci alapon elérhető pénzügyi forrásokból gazdálkodnak, megszenvedve az infláció és az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásait is.

Bódizs Kornél (bal oldalon) és Zs. Nagy István (Fotó: MAKISZ)

Zs. Nagy István ugyanakkor szerencsés helyzetnek tartja, hogy a lízingszektor a mostani krízishelyzetben jobb állapotban van, mint a 2008-as globális recesszió idején volt. Szerinte ehhez hozzájárul az MNB fogyasztókra vonatkozó előrelátó intézkedése is, mert a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) bevezetése kizárta a lízingből azokat, akiknek jövedelme nem nyújtana biztos fedezetet a törlesztéshez. A másik ok, hogy a szállítási láncok problémái és az európai személyautókra vonatkozó szigorú környezetvédelmi szabályozásnak történő megfelelés miatt növekvő új autó árakból fakadó csökkenő új autó értékesítés következtében, példa nélküli módon felértékelődtek a használt autók. Így most az a különleges helyzet állt elő, hogy a lízingelt gépjármű, nemritkán a teljes finanszírozási összeg értékét képes fedezni. Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a haszongépjármű és az agrárgépek másodlagos piacán is.