Lengyelország – amely határos Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Oroszország kalinyingrádi exklávéjával – katonai felkészültségének és haderejének korszerűsítésével párhuzamosan a 2015 és 2022 közötti időszakban mért 2,08 százalékos átlagról 2025-re a GDP 4,5 százalékára növelte védelmi kiadásait.
Ezzel Lengyelország 2025-ben a GDP-arányos katonai kiadások tekintetében a második helyre került az OECD-országok között, a NATO-tagállamok körében pedig az első helyet foglalta el.
A harmadik helyen álló Lettország szintén jelentősen, a 2015–2022-es időszak 1,9 százalékos átlagáról 3,6 százalékra növelte katonai kiadásait 2025-ben. Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos ország a katonai létszámhiány kezelése érdekében 2023-ban a sorkatonai szolgálatot is visszaállította.
Számos további NATO- és OECD-tagállam is közel került a 3,5 százalékos védelmi kiadási cél eléréséhez 2025-ben. Észtország a GDP 3,4 százalékát, míg Norvégia és Dánia egyaránt 3,3 százalékot fordított erre a célra, így a negyedik, ötödik, illetve hatodik helyet foglalták el.
Öt OECD-országban csökkentek a védelmi kiadások
Az adatsorban szereplő 33 OECD-ország esetében a katonai kiadások átlagos aránya a 2015–2022-es időszakban mért GDP-arányos 1,7 százalékról 2,5 százalékra emelkedett 2025-re.
Az általános növekedés ellenére öt ország – Chile, az Egyesült Államok, Törökország, Új-Zéland és Ausztrália – a 2015–2022-es átlagánál kisebb arányt fordított katonai kiadásokra 2025-ben.
