A kormány eltérő szabályok alkalmazását rendelte el a versenytörvény rendelkezéseit megsértő vállalkozásokkal szemben kiszabható bírság felső határát illetően. A kormányrendelet értelmében a 2024. augusztus elseje után megvalósított versenyjogsértések esetén a versenytörvényben előírt 13 százalék helyett a jogsértő vállalkozások csoportszintű árbevételének 15 százalékig terjedő bírságot szabhat ki a GVH a háborús veszélyhelyzet ideje alatt.
Fotó: Depositphotos
Az uniós jog mintájára a versenytörvény megsértéséért a GVH által kiszabható bírság felső határa hosszú időn keresztül az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által elért nettó árbevétel 10 százalékáig terjedhetett. Az ettől való első eltérést a versenytörvény tavaly szeptemberi módosítása eredményezte, amelynek értelmében a bírságplafon 10 százalékról 13 százalékra emelkedett. Habár a kormányrendelet nem módosította a versenytörvényt, és a 15 százalékos bírságplafon a veszélyhelyzet jelentette különleges jogrend fennállása alatt lesz alkalmazandó (amely jelenleg 2024. november 20-ig, valószínűleg azonban az orosz-ukrán háború végéig fennálló állapotot jelent), mindent egybevetve az elmúlt évben másfélszeresére emelkedett a GVH által kiszabható bírság maximuma.
Kérdések is felmerülnek a bírságolással kapcsolatban
Az elsőre számtani kérdésnek tűnő változás felvet néhány lényeges jogalkalmazási kérdést. „Az első ilyen kérdés, hogy a folyamatos jogsértések esetén vajon alkalmazandó lesz-e a 15 százalékos bírságplafon, amennyiben a jogsértő vállalkozások sérelmezett magatartása ugyan a Kormányrendelet hatálybalépését megelőzően kezdődött, azonban annak hatálybalépését követően is folytatódott” – teszi fel a kérdést Virág Péter, az Oppenheim versenyjogi csapatának ügyvédje.
