A kisposták tervezett bezárásának indoklásában három eset lehetséges, immár nem fontos a demokrácia, vagy akkora a pénzhiány, hogy nem lehet folytatni a pazarlást, vagy mindkettő egyszerre. 2010-ben Schmidt Pál, a Magyar Posta Zrt. akkori vezérigazgatója arról beszélt: gondolkodásmódbeli váltás következett be a kormányzásban és ennek megfelelően az egyik legnagyobb állami cégben. A gazdasági működőképesség megőrzése mellett fontos szerepet kapott a vidékfejlesztés segítése.

2010-ben Nyitrai Zsolt, az infokommunikációs államtitkárság akkori vezetője arról beszélt, hogy a kisposta-hálózat felélesztésének költségeiről még nincsenek pontos adatok, de bizonyosan milliárdos összegekről lesz szó. Külön érdekesség, hogy Nyitrai Zsolt ma kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos, így nem egészen érthető hallgatása a kisposták bezárása ügyében. Persze fordítva is lehetséges, hogy pont érthető, mert bujkál, nehogy számot kelljen adnia 180 fokos fordulatának okairól.

Az első újranyitó kisposták:

1. Küngös, Veszprém megye (2010. augusztus 30.)

2. Semjén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (2010. szeptember 14.)

3. Sárkeszi, Fejér megye (2010. szeptember 20.)

4. Vadna, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (2010. szeptember 24.)

5. Tornanádaska, Borsod-Abaúj-Zemplén megye (2010. szeptember 28.)

Most harmincöt alacsony forgalmú budapesti postahivatal bezárásáról döntött a Magyar Posta.

A redőnyt lehúzó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek. A vállalat az intézkedését igyekezett bagatellizálni közleményében.

a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.