A fiatalok is megérzik az inflációt

Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. A fiatalok nagy többsége, 72 százaléka keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket - derül ki a második negyedéves K&H ifjúsági index felmérésből. A kutatás eredményei szerint a fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás.

Bár az infláció a hivatalos adatok szerint lassulóban van, a fiatalok ezt nem igazán érzik - derül ki a K&H ifjúsági indexből. A 19-29 éves korosztály tagjai szerint ugyanis 2022 májusa és ez év áprilisa között 25 százalékos volt az éves infláció, februárban ugyanilyen egy éves időszakra visszamenőleg 26 százalékos szintről beszéltek, míg a KSH-adatok szerint a szóban forgó hónapokban 21,5 és 25,4 százalékkal nőttek az árak éves összevetésben. 

Milyen drágulást érzékeltek a fiatalok?

A kutatás eredményei szerint a huszonéves fiatalok 40 százaléka érzékelt 20 százalék alatti áremelkedést, az általuk vásárolt termékeknél, egyebek mellett élelmiszereknél, ruháknál és különböző szolgáltatásoknál. Ez javulást jelent februárhoz képest: akkor csak 34 százalékuk beszélt 20 százalék alatti drágulásról. A hivatalos inflációs adathoz hasonló - 20-24 százalékos - inflációt tapasztalt a fiatalok 10 százaléka, szemben a februári kutatással, amikor ez 15 százalékukra volt igaz. Ezen túl májusban a válaszadók 22 százaléka, míg három hónappal korábban még 25 százalékuk mondott 40 százalék feletti árszínvonal-emelkedést.

Nehezebben jönnek ki (Fotó: Depositphotos)
Nehezebben jönnek ki (Fotó: Depositphotos)

Az infláció hatása az első és a második negyedéves felmérés szerint természetszerűleg elsősorban a mindennapos költésekben jelent meg. A konkrét eredmények szerint a második negyedévben a fiatalok 72 százalékára igaz teljesen vagy részben az, hogy gyakrabban választ olcsóbb vagy akciós, illetve saját márkás élelmiszereket, szemben a korábbi időszakban mért 78 százalékkal. 77 százalékról 70 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik jobban figyelnek arra, hogyan tudnak olcsóbban vásárolni. Ezzel párhuzamosan 70 százalék körüli szinten maradt azoké, akik ritkábban járnak étterembe, olcsóbb helyekre járnak vagy egyszerűen kevesebbet költenek. A fiatalok 57 százalékára a drágulás eredményeként továbbra is részben vagy teljesen igaz az, hogy kevesebb mennyiségű élelmiszert vesz.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo