Ám e kedvező hullámokat igencsak eltérően tudták kihasználni az egyes preferált települések. Hat vármegyében – Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Komárom-Esztergomban, Pesten, Vasban és Veszprémben –, amióta csak létezik a falusi csok, pozitív a mérleg, az érintett települések együttes lélekszáma egyre nő. Zala különös kivétel, ott 2020-ban még csökkent a lakosságszám, ám 2021-ben már gyarapodtak 336 polgárral. A további tizenkét vármegyében azonban csak a folytonos fogyás mérséklésére volt elegendő a falusi csok keretében nyújtott támogatás. Ám közülük négyben – Baranyában, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban és Somogyban – az utolsó évben már a korábbi felénél is kisebb lett a népességvesztés tempója.
2021-ben a legnagyobb arányú növekedést, 19 százalékkal a borsodi Nagyhuta érte el, igaz ehhez elég volt 14 új polgár beköltözése. E toplista első 10 helyén (legalább 13 százalékos bővüléssel) jellemzően apró települések állnak, öten Zalából (Ligetfalva, Zalaköveskút, Tilaj, Lendvajakabfa, Szijártóháza), valamint a somogyi Hosszúvíz, a veszprémi Kispirit, a baranyai Tófű és a vasi Nagytilaj. Egy év alatt a legtöbb polgárral, 223-mal (+4 százalék) az egyébként is legnagyobb lélekszámú csok-os község, az 5342 lakosú hajdú-bihari Mikepércs gyarapodott.
A kedvezményezett települések között 89-nek van városi rangja. Közülük számos turisztikai szempontból is nevezetes, de ezeknél 2021-ben jellemzően nem bővült számottevően a lakosság. Az 5.207 lakosú Fonyód lélekszáma mindössze 2-vel nőtt 2021-ben, két másik balatoni település pedig szolidan fogyott is: Balatonkenese (2.732, -15), Badacsonytomaj (2.188, -1). A borvidékekre kitekintve, a városok közül Tokaj (3.771, 0) éppen tartotta magát, ezzel szemben Villány (2.213, -24) számottevő veszteséget szenvedett.
