A fejlesztési adókedvezményeknél a hazai hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés és az innováció kerülhet előtérbe. Ez kedvezhet a technológiai és mérnöki tevékenységeknek, valamint a hazai beszállítói hálózatot erősítő beruházásoknak, miközben egyes nagy volumenű, kisebb hazai hozzáadott értékű gyártóprojektek – például akkumulátorgyári beruházások – hátrányba kerülhetnek.

Különösen fontos, hogy az új feltételek kizárólag a jövőbeni projektekre vonatkoznak, vagy a már előkészítés alatt álló beruházásokat is érintik. A bizonytalanság beruházási döntések elhalasztásához vezethet, ezért a kiszámítható szabályozás és a gyors ügyintézés kulcskérdés.

Háromszorosára nőhet az egyik kiskereskedelmi adókulcs

A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészének kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedhet, miközben az első egymilliárd forint adómentes maradna, a magasabb sávok kulcsai pedig nem változnának.

Egy 10 milliárd forintos tényleges adófizetéssel érintett adóalap esetében az érintett sáv adója háromszorosára, 15 millió forintról 45 millióra nőhet. Mivel a különadó az árbevételhez kötődő adóalapot terheli, az alacsony árréssel működő kereskedők számára is jelentős többletköltséget okozhat.

Az árrésstop tervezett megszüntetése nagyobb mozgásteret adhat az árak alakításában, de nem jelenti automatikusan, hogy a kereskedők a teljes adóemelést a vásárlókra háríthatják. Ebben a piaci verseny, a fogyasztók árérzékenysége és a beszállítói költségek is meghatározók lesznek.