A többletbefizetés nem lenne baj, ha Magyarországon tisztán biztosítási alapon működne a rendszer. A világ legnagyobb befektetői a nyugdíjbiztosítók, ahol a tagoktól érkező összegeket részvényekben, kötvényekben fialtatják a biztosítók annak érdekében, hogy végsősoron minél nagyobb hasznot termeljenek tagjaiknak. Ezek a pénzek ráadásul rendszerint örökölhetőek, tehát a családi vagyonok gyarapodását is szolgálják, így nyugodtan nevezhetjük ezeket az intézményeket a polgárosodás letéteményeseinek.
Magyarországon ezzel szemben úgynevezett felosztó-kirovó rendszer működik, vagyis az éppen regnáló kormány dönti el, hogy mit tesz a pluszokkal és mínuszokkal. A Nyugdíjbiztosítási Alap címet viselő költségvetési sorból a kormány – hasonlóan az aktuális költségvetés más sorain feltüntetett pénzekből - szabadon, saját szándékai szerint átcsoportosíthat összegeket. Tavaly például 95 alkalommal történt költségvetési sorok közötti átcsoportosítás.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke elmondta, hogy a témában még egy érdekesség történt. Jövőre a történelem során először történik meg, hogy a nyugdíjcélú közteher bevételek belső aránya megfordul a Nyugdíjbiztosítási Alapban. Magasabb összeggel számol e soron a költségvetés a munkáltatók által szocho címen beszedett pénzekből (2.750.000 Mrd Ft), mint a munkavállalók által fizetett Tb járulékokból (2.674.300 Mrd Ft). Ennek azért van jelentősége, mert például egy államcsőd esetén, az adó jogcímen beszedett közterhekkel szemben nem lehet követelést támasztani. Már pedig a munkaadók adóként fizetik a szociális hozzájárulást, vagyis a nyugdíjasok járandóságuknak kevesebb mint felét követelhetik jogi úton egy ilyen esetben az állammal szemben. Ez a helyzet sajnos nem a polgári értékrendszert erősíti, hanem a szépkorúak teljes kiszolgáltatottságát. Ez megnyilvánul abban is, hogy valamilyen megfoghatatlan módon a nyugdíjasoknak mindig a választási kampányok idején jut valamiféle extrajövedelem, majd a voksolást követően még az inflációkövetés sem megy rendszerint a kormányoknak. Karácsony Mihály úgy látja, elemi fontosságú lenne a polgárosodás erősítése a nyugdíjrendszeren keresztül is és a kiszolgáltatottság csökkentése.
