A behozatal első félévben is tapasztalt növekedése a második félévben tovább fokozódott, és összességében 9%-os forgalom-bővülést mutat.
A külkereskedelmi mérleg az előző év azonos időszakához viszonyítva romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas.
2003 első tizenegy hónapjában a becsült adatokkal kiegészített* kivitel 8740 milliárd forintot, a behozatal 9750 milliárd forintot tett ki. Az első tízhavi árindexek felhasználásával számított január–novemberi időszakra vonatkozó volumenindexek kivitelünk 8, míg importunk 11%-os növekedését jelzik a megelőző év ugyanazon időszakához képest. A forint árfolyama az első tizenegy hónap során a kiemelt devizákhoz képest összességében változatlan maradt, amelyen belül a forgalmunkban meghatározó súllyal rendelkező euróhoz viszonyítva 3,5%-kal gyengült, a dollárhoz képest viszont 14%-kal erősödött.

A külkereskedelmi forgalmunk első félévi alakulását alapvetően befolyásolta a világkereskedelem bővülésének már a megelőző év utolsó negyedévében is tapasztalt és 2003 első hónapjaiban tovább folytatódó megtorpanása, valamint a 2002. év első felében kiemelkedő értékben lebonyolított videojáték-forgalom kiesése (az ún. bázishatás érvényesülése). A második negyedévben az export havi értékindexei jelentősen, átlagosan közel 8 százalékponttal alacsonyabban alakultak, mint az importra számítottak, aminek következtében a kereskedelmi mérlegünk ezen időszak alatt közel 200 milliárd forinttal romlott, ami az egyenleg 11 hónap alatt tapasztalt teljes romlásának 60%-át jelenti. A szeptember–novemberi időszakban – a bázishatás megszűnése, illetve a kedvezőbbé váló világgazdasági környezet által megélénkülő külpiaci kereslet együttes hatásaként – a kivitel folyamatosan és jelentős mértékben bővült, s a növekedés üteme az utolsó két hónapban kismértékben már meghaladta a behozatalét. Az exportbővülést a gépipari termékek határozottan növekvő kivitele alapozta meg. Az import növekedésében a fogyasztási és a beruházási célú import dinamikus bővülése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése állt. Az utolsó hónapokban az export értéke havi átlagban meghaladta a 900 milliárd forintot, az importé pedig 1000 milliárd forint körül alakult, mely értékek a forgalom mindkét irányában jelentősen meghaladják az év első hónapjainak megfelelő adatait.



A beérkezett és feldolgozott adatok alapján a több mint 60%-os részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközökkivitele folyó áron 9%-kal nőtt. Ezen belül a legjelentősebb tétel, az 1450 milliárd forint forgalmat jelentő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalma 13%-kal lett nagyobb, e termékcsoport forgalmának felét kitevő mobiltelefonokat a megelőző év azonos időszakához képest mintegy 90 milliárd forinttal nagyobb értékben exportáltunk, amely növekmény lényegében az utolsó öt hónap során keletkezett. Az 1000 milliárd forint forgalmú villamos gépek, készülékek és műszerek exportja, illetve az ugyanilyen nagyságrendet jelentő energiafejlesztő gépek és berendezések kivitele egyaránt mintegy tizedével nőtt.

Az árufőcsoportok közül kizárólag a feldolgozott termékek exportja volt alacsonyabb – nem egészen 2%-kal – az előző évinél, amely döntően a videojáték-export megszűnésére vezethető vissza. A kivitel közel 7%-át jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport termékeiből 4%-kal nagyobb értékű forgalmat bonyolítottunk le 2002. január–novemberéhez képest.

A behozatal minden árufőcsoportban növekedést mutat. Az import több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, amelyen belül a fogyasztási célú importunkba sorolható személygépkocsik forgalma több mint negyedével nőtt a megelőző év azonos időszakához képest. A jövőbeni exportunkat megalapozni képes, meghatározóan beruházási céllal behozott gépek, úgymint általános rendeltetésű ipari gépek, speciális szakipari gépek, illetve fémmegmunkáló gépek együttes importértéke mintegy ötödével bővült. A feldolgozott termékek behozatala 9%-os növekedést mutat, amelyen belül a jelentős részaránnyal bíró gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma közel negyedével nőtt. Az energiahordozók importjának értéke 13%-os növekedést mutat, amely döntő mértékben a földgáz behozatalának alakulásával magyarázható. A földgáz importértékének bővülése az első félévben a volumenfolyamatokkal, a második félévben pedig nagyobbrészt a termékkör forint-árszínvonalának mintegy 20%-os növekedésével magyarázható.

Az első tizenegy hónapban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 350 milliárd forintos mérlegromlást mutat a megelőző év azonos időszakához képest; a deficit 1040 milliárd forintot tett ki. Az egyenleg romlását a fogyasztási és a beruházási célú, valamint az energiaimport növekedése okozta.

A hiány növekedésében továbbra is a fejlett országokkal folytatott kereskedelem alakulása a leginkább meghatározó tényező: az e viszonylatba feladott áruk értéke 3%-kal, az onnan származóké viszont 7%-kal nőtt, amelynek eredményeképpen az aktívum az előző év azonos időszakához képest 200 milliárd forinttal csökkent, s 580 milliárd forintot tett ki. (A mérlegünk további 150 milliárd forintos romlása kizárólag a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható). A Németországgal folytatott kereskedelem többlete – az import 10%-os növekedése miatt – 176 milliárd forinttal mérséklődött, ugyanakkor az Ausztriával lebonyolított forgalom mérlege – döntően a 18%-os exportnövekedésre visszavezethetően – a 44 milliárd forintos passzívumból 73 milliárd forintos aktívumba fordult. Ausztrián kívül a Spanyolországba és Olaszországba irányuló kivitel is jelentősen (39, illetve 35 milliárd forinttal) nőtt, Dánia és Finnország vonatkozásában pedig az exportnövekedés dinamikája (41, illetve 26%) kiemelkedő. A főbb országcsoportok közül a legnagyobb mértékű forgalombővülés a közép- és kelet-európai országok viszonylatában volt tapasztalható: az export 19, az import pedig 15%-kal lett nagyobb, a hiány mértéke (329 milliárd forint) nem változott.





















2