Idén az első négy hónapban átlagosan 6,8%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. 2004. áprilisban az „alapdrágulás” (maginfláció) 2003. áprilishoz viszonyítva 6,1% volt.

2004. első négy hónapjában a 4,2%-os fogyasztói áremelkedés 45 százalékát az áfa és jövedéki adóváltozások okozták.

Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a ruházkodási cikkek drágulása 0,22%-kal, a szeszes italoké, dohányáruké 0,21%-kal, a szolgáltatásoké 0,20%-kal emelte, míg az egyéb cikkek, üzemanyagoknál bekövetkezett árcsökkenés 0,30%-kal, az élelmiszereké 0,02%-kal mérsékelte.
1 hónap alatt – 2004. márciushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai átlagosan 0,1%-kal csökkentek. Jelentősebb árcsökkenés következett be a tojás (6,7%) esetében, valamint a tej (1,8%), a sajt (1,7%), a szalámi, sonka (1,5%), a tejtermékek, a liszt, dara és a csokoládé, kakaó (1,3%) árai is kismértékben mérséklődtek. Növekedett a baromfihús (2,5%), az alkoholmentes üdítőitalok (1,2%) és a párizsi, kolbász (1,1%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai szintén 0,1%-kal mérséklődtek.

A ruházkodási termékek árai – az előző hónaphoz hasonlóan – az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások szintén átlag feletti mértékben drágultak. A dohányáruknál fokozatosan megjelennek a januári jövedékiadó-emelést tükröző magasabb árak, így a cigaretták áprilisban átlagosan 7,2%-kal kerültek többe, mint egy hónappal azelőtt. A szolgáltatások közül a postai díjtételek (a március 16-i drágulás áthúzódó hatásaként) 9,8%-kal, az üdülési szolgáltatások árai 3,2%-kal, a társasházi közös költségek 1,9%-kal nőttek. Mivel az M5-ös autópálya március közepétől került be a matricás rendszerbe, ennek az áprilisra is áthúzódó hatása miatt a gépkocsi-kölcsönzés, -parkolás csoportnál, melybe az autópálya használati díj is tartozik, 7,7%-os árcsökkenés következett be. Az egyéb cikkek, üzemanyagoknál 1,8%-os átlagos árcsökkenés történt, meghatározóan a gyógyszer, gyógyáru árának 12,1%-os mérséklődése hatására. E mellett a virágok, dísznövények árai 11,4%-kal csökkentek, a járműüzemanyagoké 0,8%-kal emelkedtek.

12 hónap alatt, 2003. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 6,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a liszt, dara 39, a kenyér 19, a péksütemény 18, a cukrászáru, fagylalt, az eszpresszókávé és a tojás mindegyike 13, a baromfihús és a munkahelyi étkezés 11-11, az éttermi és az iskolai étkezés egyaránt 10 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a szalonna (4%) és a sertészsiradék (3%) ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. áprilisban. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szolgáltatások átlag feletti, 7,7%-os áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés 16, a társasházi közös költség és a szemétszállítás 15-15, az oktatási szolgáltatás 14, a kábeltelevízió-előfizetés 13, a testápolási szolgáltatások és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 22, a dohányáruk 21, a vezetékes gáz 19, a távfűtés pedig 13 százalékkal került többe, mint 2003. áprilisban.

2004. áprilisban a magyar harmonizált fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100,3%, előző év áprilishoz viszonyítva pedig 107,0 % volt.

2004. áprilisban a szezonálisan kiigazított „alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 0,5%, 2003. áprilishoz viszonyítva 6,1% volt.

2004. áprilisban a nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 99,7%, az előző év áprilishoz viszonyítva pedig 107,4% volt.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk megoszlása a fogyasztóiár-indexben 2,2%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében becsléseink szerint 5,1%.
A három kitüntetett termék-, illetve szolgáltatás csoport (élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatással kapcsolatos kiadások) aránya a nyugdíjas fogyasztói kosárban mintegy 60%, míg a lakosság egészének fogyasztói kosarában ez az arány 40% körüli.