Arról, hogy pontosan mekkora mértéket foglal el a fekete, illetve szürkegazdaság itthon nincsenek pontos adatok, de valahol 15 és 20 százalék körül lehet - ebben valamennyi felszólaló egyetértett az Európai Kereskedelmi Nap alkalmából a témában tartott szakmai fórumon. Egyes elemzők szerint mintegy 6600 milliárd forintos forgalmat bonyolít az illegális kereskedelem, ezzel pedig körülbelül 3000-3700 milliárd forintnyi járulék és adókiesést okoz az államnak. A hiány nagy részét az építőipar, a mezőgazdaság, a vendéglátó és idegenforgalmi ipar állítja elő, a fennmaradó összeget a csempészet teszi ki.

A feketegazdaság nemcsak az államot kurtítja meg, hanem komoly versenyproblémát is okoz, hiszen helyzeti előnybe kerül vetélytársaival szemben az, aki nem fizeti be a kötelezettségeit - jelentette ki a fórumbeszélgetés során Dr. Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Szerinte jogilag kezelhetetlen a helyzet, mivel igen nehézkes az illegálisan dolgozók felderítése.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a termelő tevékenység általában tisztább, mint a kereskedelem, ahol az ellenőrzések során sokkal több szabálytalanságra bukkannak az ellenőrök. Azért a termelésben sem minden szép és jó, hiszen a szeszipar jelenleg valamivel több, mint harminc százalékát teszi ki az illegális piac - állította Zwack Péter, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének soros elnöke. A Zwack Unicum tulajdonosa szerint húszmillió liter illegális szeszt állítanak elő Magyarországon, ami mintegy húszmilliárd forint kiesést okoz az államnak. Ennek visszaszorítására véleménye szerint szigorúbb ellenőrzések kellenének, ám gyakran hallani olyan véleményt, hogy nincs elegendő állomány erre a feladatra. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogyha ekkora összegtől esik el az állam, akkor érdemes lenne átgondolni, hogy nem érné-e meg kicsit több ellenőrt dolgoztatni.

Az ellenőrzés erősítése érdekében több százzal emelték az APEH, a VPOP és a fogyasztóvédelem létszámát - hangzott Karácsonyi Imréné, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkárának válasza. Ennek megfelelően a fogyasztóvédelem egyre többet tud tenni, egyre hatásosabban tud fellépni, ami annak is köszönhető, hogy hatóságok az érintett minisztériumokkal együttdolgozva, komplex ellenőrzési tervet dolgoztak ki - emelte ki Schreiberné Molnár Erzsébet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgató helyettese. Szerinte az illegális kereskedelem Mekkájának számító piacokon már csak azért is nehézkes az ellenőrzés, mert amikor kivonulnak, akkor az üzletek nagy része rögtön bezár, így mindig csak egy kis részüket tudják ellenőrizni.

A hatékony fellépéshez nem elég csak a létszám növelése, ehhez az is kell, hogy nőjön a hatóságok jogosítványa - mondta Karácsonyi Imréné. Ennek megfelelően januártól arányosan fognak büntetni, ráadásul elrettentő lehet az is, hogy a bírság felső határát egymillió forintra emelik.

Ugyancsak nehezíti az ellenőrök dolgát, hogy nincsen hazánkban egy jó cégnyílvántartó rendszer, ráadásul az, hogy a kormány egyszerűbbé teszi a vállalkozások létrehozását, nem segíti az ellenőrzéseket - jelentette ki Dr. Mózs Elek, a VPOP dandártábornoka. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogyha egy óra alatt lehet céget alapítani, akkor az érintett akár az ellenőrzés ideje alatt létre tudja hozni új cégét.

Az illegalitás mindenhol megtalálható, amit jól mutat, hogy az adóellenőrzések ötven-hatvan százaléka eredményes - kezdte mondandóját Dr. Szikora János, az APEH elnöke. Sietett hozzátenni azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a szektorban dolgozók ekkora százaléka csalna, hanem inkább azt, hogy jól választja ki az adóhivatal azokat a cégeket, akiket ellenőrizni kell. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nemcsak bejegyzett cégeket ellenőriznek, hanem gyanús magánszemélyeket is. Példaként említette, hogy egy magyar állampolgár úgy tűnt fel az adóhatóságnak, hogy kétszáz kocsi volt bejelentve a nevére.

A hatóságok létszámának bővítése és a növekvő bírság azonban semmit sem ér, ha nem kezdenek el máshogy gondolkodni az iparágban dolgozók Egyed Géza, a GKM szakállamtitkára szerint. Ma még sokan inkább a "könnyű utat" választják, sikeresek azonban csak akkor lehetünk a feketekereskedelem elleni küzdelemben, ha elterjed a szabálykövető magatartás.

Ennek elérésében a kormány is segédkezhet, hiszen Magyarországon jelenleg rendkívül magasak az adminisztratív terhek, ami jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan inkább feketén dolgoztatnak. Egy felmérés szerint amíg az unióban a GDP 3,5 százalékát teszik ki ezek a terhet, addig itthon mintegy kétszeresét, hét százalékot.