Az új munkaerőpiaci fejleményektől és a mentő intézkedések hatékonyságától függően a globális munkanélküliség a 2007-es 18 millióról 2009-ben 30 millióra, vagy akár 50 millióra is nőhet, ha a helyzet tovább rosszabbodik. Az ILO jelentés azt is megállapítja, hogy az utóbbi forgatókönyv esetében akár 200 millió dolgozó kerülhet különleges szegénységbe, főleg a fejlődő országokban.

"Az ILO üzenete realista és nem borúlátó. Globális foglalkoztatási válsággal állunk szemben. Sok kormány tudatában van ennek és intézkedik, de határozottabb és összehangolt nemzetközi intézkedésekre van szükség, hogy elhárítsuk a világméretű társadalmi válságot. A szegénység csökkenése megállt és a középosztály világszerte gyengül. A politikai és biztonsági következmények ijesztőek." - mondta az ILO Főigazgatója, Juan Somavia.

"A válság aláhúzza az ILO Méltányos Munka Programjának jelentőségét. A program sok elemét megtaláljuk azokban az intézkedésekben, amelyek munkahely teremtésre törekszenek, kiterjesztik a társadalombiztosítást és fokozottan támaszkodnak a társadalmi párbeszédre." - állapította meg Somavia úr. Felszólította az április 2-án tartandó G-20-as londoni találkozó résztvevőit, hogy a pénzügyi kérdések mellett sürgősen állapodjanak meg olyan intézkedésekben, amelyek elősegítik  a termelékeny beruházásokat, a méltányos munka és a társadalomi biztonság céljait és politikák összehangolását.

A jelentés legfontosabb előrejelzései

Az új jelentés módosította a múlt októberi előrejelzéseket, amely szerint a globális pénzügyi válság miatt 15-20 millióval nőhet a munkanélküliek száma 2009-re.A legfontosabb következtetések:

• A 2008 novemberi IMF előrejelzések alapján a globális munkanélküliség a 2007-es 5,7%-ról 6,1%-ra nőhet 2009-ben, így idén 2007-hez képest 18 millióval emelkedik a munkanélküliek száma a világon.
• Ha a gazdasági kilátások tovább rosszabbodnak, mint azt 2008 novemberében várták, ami valószínű, a globális munkanélküliség 6,5%-ra emelkedhet, így 30 millióval nőhet a munkanélküliek száma világszerte 2007-tel összehasonlítva. 
•  A jelenlegi legrosszabb forgatókönyv szerint a globális munkanélküliségi ráta 7,1%-ra nőhet, ami azt eredményezi, hogy 50 millióval több a munkanéküli lesz világszerte.
• A dolgozó szegények száma, akik nem keresnek annyit, hogy a napi és fejenkénti 2 dolláros szegénységi küszöb fölé emeljék magukat és családjukat, 1,4 milliárdra emelkedhet, ami elérheti a világ foglalkoztatottjainak 45%-át.
• 2009-ban a bizonytalan állásban dolgozók száma - akik vagy segítő családtagként, vagy önfoglalkoztatóként dolgoznak, ahol kevésbé védi őket a szociális háló jövedelmük elvesztése esetén - jelentősen megnőhet a legrosszabb forgatókönyv szerint és elérheti a foglalkoztatott népesség 53%-át.

Egyéb megállíptások

Az ILO jelentés szerint 2008-ban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, 10,3 és 9,4%, ezt követi Közép- és Délkelet-Európa (az Európai Unión kívül) és a Független Államok Közössége (FÁK) 8,8%-kal, a Szub-Szaharai Afrika 7,9 %-kal és Latin Amerika 7,3 %-kal

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát ismét Kelet-Ázsiában mérték, 3,8%-ot, amit Dél-Ázsia és Dél-Kelet-Ázsia és a Csendes óceáni térség követ, ahol a munkaerő 5,4 illetve 5,7%-a volt munkanélküli 2008-ban.

A jelentés megállapítja, hogy három ázsiai régió, Dél-Ázsia és Dél-Kelet-Ázsia és a Csendes óceáni térség illetve Kelet-Ázsia produkálta a globális munkahelyteremtés 57%-át 2008-ban. Másrészről a Fejlett Országokban és az Európai Unióban a munkahelyek száma 900,000-rel csökkent 2008-ban, ami részben megmagyarázza a globális munkahelyteremtés alacsony számát ebben az évben.

2007-tel összehasonlítva a regionális munkanélküliségi ráta legnagyobb növekedését a Fejlett Országokban és az Európai Unióban tapasztalták 5,7-ről 6,4 %-ra. A munkanélküliek száma 3,5 millióval megugrott a régióban egy év alatt, s elérte a 32,3 milliót 2008-ban.

A tanulmány szerint Szub-Szaharai Afrika és Dél-Ázsia kiemelkedik a többi régió közül különösen kíméletlen munkaerőpiaci feltételeivel és a dolgozó szegények legnagyobb arányával. Bár a tendencia javult az elmúlt tíz évben, még mindig a foglalkoztatottak négyötöde a dolgozó szegények közé tartozott 2007-ben ebben a két térségben.

Politikai intézkedések

A 2008-as gazdasági válság tovább mélyítette a globalizáció társadalmi következményei miatti aggodalmakat, amelyeknek az ILO már korábban is hangot adott. Az ILO jelentés megállapítja, hogy hatalmas munkaerőpotenciál maradt kiaknázatlanul világszerte, továbbá hangsúlyozza a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok, mint a nők és fiatalok támogatásának szükségességét. A gazdasági növekedés és a fejlődés sokkan nagyobb lehetne, ha az emberek a termelékeny befektetések és az aktív munkaerőpiaci politikák segítségével lehetőséget kapnának a méltányos munkára.  

"A Méltányos Munka Programja megfelelő politikai keretet nyújt a válság leküzdéséhez. A munkáltatókkal és munkavállalókkal folytatott háromoldalú társadalmi párbeszéd központi szerepet kell játszon a gazdasági válság leküzdéséhez szükséges intézkedések kialakításakor." - jelentette ki Somavia.

A jelentés felsorolja az ILO által ajánlott intézkedéseket, amelyeket már sok kormány bevezetett, nevezetesen:

A munkanélküli segély és biztosítás kiterjesztése, a feleslegessé vált munkaerő átképzése, és a nyugdíjak védelme a pénzügyi piacok ijesztő hanyatlása

• Infrastruktúrába és lakhatásba történő állami beruházások, közösségi infrastruktúra és zöld, környezettudatos állások, ideértve a közmunkát is
• A kis- és középvállalatok támogatása
• Társadalmi párbeszéd vállalati, iparági és nemzeti szinten.

Ha az országok nagy része, felhasználva tartalékait, illetve az IMF hiteleket az ILO Méltányos Munka Programjának megfelelő összehangolt intézkedéseket vezetne be, akkor a gazdasági hanyatlás vállalatokra, munkásokra és családjaikra gyakorolt hatásait enyhíteni lehetne és a talpraállást is jobban elő lehetne segíteni.