2003. decemberben az “alapdrágulás” (maginfláció) 2002. decemberhez viszonyítva 4,9% volt.Az előző hónaphoz viszonyított árszínvonalat a szolgáltatások drágulása 0,06%-kal, a ruházkodási cikkeké 0,05%-kal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 0,03%-kal, a háztartási energiáé és a szeszes italoké, dohányáruké egyaránt 0,02%-kal emelte, míg a tartós fogyasztási cikkeknél bekövetkezett árcsökkenés 0,01%-kal mérsékelte.

1 hónap alatt – 2003. novemberhez viszonyítva – az élelmiszerek árai összességükben nem változtak. A tojás (10,0%), a sertészsiradék (2,8%), a sajt (1,7%), a liszt, dara (1,1%) valamint az idényáras élelmiszerek (0,7%) ára emelkedett. Kismértékű árcsökkenés következett be a sertéshúsnál (2,7%), a szalonnánál (1,2%), a szaláminál, sonkánál (0,9%) és a kávénál (0,7%). Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai összességükben szintén nem változtak.

Az átlagost meghaladó áremelkedés történt a ruházkodási cikkek esetében, míg a szeszesitalok, dohányáruk, a háztartási energia, az egyéb cikkek, üzemanyagok és a szolgáltatások körében az átlaggal megegyező mértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A tartós fogyasztási cikkeknél átlagosan 0,2%-kal csökkentek az árak.

12 hónap alatt, 2002. decemberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4,8%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 23, a liszt, dara 13, a cukrászáru, fagylalt és az eszpresszókávé 11, a tojás 10, a munkahelyi és az iskolai étkezés 9, a kenyér, a péksütemény és az éttermi étkezés 8, az alkoholmentes üdítőitalok pedig 7 százalékkal drágultak. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt a sertészsiradék (14%), a sertéshús (8%), a szalámi, sonka, az étolaj és a cukor (4%) ára.

A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2002. decemberében. A ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok 12 hónap alatt az átlagosnál kisebb mértékben drágultak. A szolgáltatások átlag feletti, 6,7%-os áremelkedésén belül az oktatási szolgáltatás 14, a társasházi közös költség 13, a testápolási szolgáltatások 12, a szemétszállítás és a helyi tömegközlekedés 11-11, a csatornadíj 10 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén magasabb volt az átlagosnál. Az elektromos energia 19, a dohányáruk 16, a távfűtés pedig 9 százalékkal került többe, mint 2002. decemberben.
*
A 2003. márciusi indexekkel kezdődően az Eurostat sajtóközleményeiben a 10 csatlakozó ország harmonizált fogyasztóiár-indexe (HICP) is megjelenik a tagországok adatai mellett. Ennek megfelelően, az ott kialakított formában, a HICP a hazai publikációkban is – havi sajtóközlemény és gyorstájékoztató – megtalálható a nemzeti fogyasztóiár-indexszel egyidőben.

2003. decemberben a magyar harmonizált fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100,1%, előző év decemberhez viszonyítva pedig 105,6% volt.

Az Európai Unió 15 tagországa és a 10 csatlakozó ország harmonizált fogyasztóiár-indexének 2003. december havi alakulásáról az Eurostat sajtóközleménye 2004. január 21-én (szerdán) jelenik meg. (www.europa.eu.int)

2003. decemberben a szezonálisan kiigazított “alapdrágulás” (maginfláció) az előző hónaphoz 0,4%, 2002. decemberhez viszonyítva 4,9% volt.

2003. decemberben a nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100,2%, az előző év decemberéhez 106,1%, 2003. évben pedig 104,6% volt 2002. évhez viszonyítva.

2003-ban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. 2002-ben 5,3% volt az átlagos növekedés. A tizenkét havi árváltozás decemberben volt a legmagasabb (5,7%), míg májusban a legalacsonyabb 3,6 %, ez utóbbira ezt megelőzően 1981-ben volt példa. Májusig – március hónap kivételével – havonta folyamatosan csökkent az áremelkedés tizenkét havi üteme, az év utolsó hét hónapja mérsékelt növekedést és stagnálást hozott (e mutatóban). A havonkénti árváltozás augusztusban árcsökkenést, az év tizenegy hónapjában pedig drágulást jelentett.

Az éves 4,7%-os átlagos fogyasztóiár növekedést alakító termék- és szolgáltatás csoportok árváltozásának jelentős szóródása tapasztalható: csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai (az év során minden hónapban 100% alatt volt a tizenkét havi index), s átlag alatti árnövekedés következett be az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek és az egyéb cikkek, üzemanyagok termékcsoportokban. Legnagyobb mértékű áremelkedés a szeszes italok, dohányáruknál (10,7%) volt megfigyelhető, és az átlag felett nőttek a háztartási energia (7,3%), valamint a szolgáltatások (5,9%) tizenkét havi átlagárai is.