2004 első negyedévében folytatódott a forgalom növekedése, mely már 2003 közepétől ér­zé­kel­hető volt.

A vizsgált időszakban a legmagasabb szobafoglaltságot (49%) a budapesti ötcsillagos szállodák, a le­galacsonyabbat (42%) a Budapesten működő háromcsillagos házak mérték. A szállodák átlagosan 46%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami a 2003. január–márciusban mért szo­bafoglalt­ság­nál 6 százalékponttal volt magasabb. Január–márciusban egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 11 900 Ft volt.

Egy kiadható szállodai szobára átlagosan 5400 Ft bruttó szobaárbevétel jutott.

Márciusban az ötcsillagos budapesti szállodák egyszobára jutó árbevétele 41%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

A bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 24%-kal nőtt 2003. január–márciushoz képest. Ezen időszakban minden vizsgált kategóriában a szobaárbevétel jelentősen emelkedett. A legnagyobb mér­tékű (30–31%-os) bővülés a háromcsillagos házakban következett be. A legkisebb mértékű fellendü-lést a vidéki négy és ötcsillagos egységek jeleztek, mely 20%-kal volt magasabb a 2003. január–már­ci­usi értéknél.

2004 első három hónapjában átlagosan egyötödével nőtt a vendégéjszakák száma a korábbi év azonos időszakához képest. Ezen belül a budapesti három- és négycsillagos szállodák vendégforgalma bővült a legdinamikusabban (30–36%-kal).



*

A „Szállodai mutatószámok” 2003. januártól a kötelezően bevont szállodák (az öt- és négycsillagos szál­­­lodák teljes körűen, a háromcsillagos szállodák közül a legmagasabb szállásdíjbevételt elért szál­lodák, összesen 159 ház) és az adatszolgáltatásra nem kijelölt, de a rendszerhez önként csatlakozó szál­lo­­dák (4) tárgyhót követő második munkanapig elektronikus úton beküldött adatai alapján készült. Márciusban 132 szálloda tett eleget a statisztikai törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö­te­le­zettsé­gé­nek.