A vizsgált időszakban a legmagasabb szobafoglaltságot (48%) a vidéki négy- és ötcsillagos szál­lo­dák, a legalacsonyabbat (35%) a Budapesten működő háromcsillagos házak mérték. A szállodák át­la­go­san 41%-os szobakapacitás-kihasználtsággal működtek, ami a 2003. január–februárban mért szo­ba­fog­lalt­­ságnál 5 százalékponttal volt magasabb.

Január–februárban egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 12 400 Ft volt. Februárban – a bu­da­pesti négycsillagos szállodák kivételével – minden vizsgált csoportban alacsonyabb átlagárat ér­vé­nye­sí­tettek, mint januárban.

Egy kiadható szállodai szobára átlagosan 5000 Ft bruttó szobaárbevétel jutott. A legmagasabb egy szobára jutó árbevételt (11 400 Ft) a budapesti ötcsillagos házak érték el. A legalacsonyabb mutatót (2400 Ft) a vidéki háromcsillagos házak jelentették.

A bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan 23%-kal nőtt 2003. január–februárhoz képest. Január–februárban minden vizsgált kategóriában a szobaárbevétel jelentős emelkedett. A legnagyobb mértékű (35–37%-os) bővülés a háromcsillagos házakban következett be. A legkisebb mértékű fellendülést a bu­da­pesti ötcsillagos egységek jelezték, azonban ez is 13%-ot tett ki.

2004 első két hónapjában átlagosan egyötödével nőtt a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a budapesti négy- és háromcsillagos szállodák vendégforgalma közel egy­harmadával bővült.



*

A „Szállodai mutatószámok” 2003. januártól a kötelezően bevont szállodák (az öt- és négycsillagos szál­­­lodák teljes körűen, a háromcsillagos szállodák közül a legmagasabb szállásdíjbevételt elért szál­lodák, összesen 159 ház) és az adatszolgáltatásra nem kijelölt, de a rendszerhez önként csatlakozó szál­lo­­dák (4) tárgyhót követő második munkanapig elektronikus úton beküldött adatai alapján készült. Feb­ru­árban 136 szálloda tett eleget a statisztikai törvényben meghatározott adatszolgáltatási kö­te­le­zettsé­gé­nek.