A javulás folytatódik, s a kutatók mérsékelt ütemű – 1,5-2 százalékos – amerikai GDP-növekedést várnak 2002-ben, még mindig csökkenő beruházások, de továbbra is növekvő személyi fogyasztás mellett. Az EU-ban a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél alacsonyabb lehet (1,2-1,4 százalék), ezen belül a magyar szempontból legfontosabb német gazdaság 0,7 százalékos várható növekedéssel a stagnálók közé tartozhat. Japánban a GDP idén is visszaesik.

A munkanélküliség a fejlett országokban ismét nő. A prognózisok szerint a már 2001-ben is lassuló infláció tovább mérséklődhet. Az eurózóna országaiban az euró kizárólagos használatára történő áttérés 2002 elején azonban egyszeri áremelkedést váltott ki, az olajárak pedig a konjunkturális javulás és a közel-keleti feszültség újbóli növekedése nyomán gyorsan emelkednek, s április elején meghaladták a hordónkénti 27 dollárt. Erősödő olajárak mellett az infláció a jelenlegi várakozásoknál magasabb lehet. Továbbra sem valószínű az euró jelentős erősödése a dollárhoz képest. Az Európai Unió jövőjének bizonytalanságai – a keleti kibővülés módját, időpontját is beleértve – sem erősítik a közös valutát. A nemzetközi kereskedelem a 2001. évi stagnálás után idén szerény mértékben (4-5 százalékkal) bővülhet.

A rendszerváltó országok gazdaságában harmadik éve általános a növekedés, de az irányzat kevés kivétellel lassuló. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország, a világgazdasági és főként a nyugat-európai dekonjunktúrával szemben meglepően ellenállónak bizonyultak. Csehországban és Szlovákiában a növekedés 2001-ben még gyorsult is, Lengyelországban azonban a GDP alig nőtt, az ipari termelés stagnált. 2002-ben a kutatók csökkenő infláció mellett 3-3,5 százalék közötti növekedést várnak ezekben az országokban, de Lengyelországban csak 1,5 százalék körülit.

A magyar gazdaságot 2001-ben Nyugat-Európa recesszióhoz közeli helyzetén kívül egymással ellentétes hatású belföldi gazdaságpolitikai változások befolyásolták: a forint jelentős felértékelődését eredményező (a termelők és exportálók ár- és költség-versenyképességét próbára tevő) új árfolyamrendszer, valamint a korábbi szűkítő politikát felváltó, a belföldi keresletet élénkíteni kívánó költségvetési politika. A GDP belföldi felhasználásának növekedési üteme ugyanakkor 2000-hez képest kevesebb mint a felére (2,1 százalékra) esett vissza: a magánfogyasztás (az év végén, különösen az állami szférában, jelentős jövedelem-kiáramlás ellenére) csak 4 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a beruházások mindössze 3,1 százalékkal nőttek. (Ez az elmúlt négy évben a legalacsonyabb ütem.) Erősen lassult az export és – még nagyobb mértékben – az import növekedése. A 3,8 százalékos GDP-növekedés a korábban dinamikusan fejlődő ipar hozzáadott értékének stagnálás közeli változása mellett a mezőgazdaság és az építőipar gyors, a szolgáltatások mérsékelt ütemű gyarapodásából tevődött össze. Az infláció éves átlagban (9,2 százalék) alig különbözött a megelőző két év áremelkedési ütemétől, de az év derekától kezdve enyhült. A külső egyensúly az év végéig javult. Az államháztartás helyzete a hivatalos adatok szerint ugyancsak kedvező volt, az alrendszereken kívüli kiadásokat és bevételeket számba véve azonban a deficit nagyobb és növekvő. A kimutatott munkanélküliség kismértékben csökkent, de a foglalkoztatottság az év egészében csak minimális mértékben nőtt.

A Kopint-Datorg 2002-ben az elmúlt évinél alacsonyabb, 3-3,5 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol. Mivel a tavalyi év gazdaságpolitikai változásai jórészt idén hatnak, és mert a világgazdasági javulás Magyarországon fokozatosan érezteti majd hatását, a belföldi felhasználás főbb elemeinek a növekedése meghaladhatja a tavalyit (a magánfogyasztás 4,5 százalékos, a beruházások 4 százalékos növekedését prognosztizálják), de az import növekedési üteme nagyobb lesz az exporténál. Emiatt elkerülhetetlen a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása; a külkereskedelmi deficit 4-4,5 milliárd euró, a folyó fizetési deficit 2 milliárd euró körül alakulhat – ha az év első hónapjaiban kimutatott, a vártnál nagyobb hiány nem bizonyul tartósnak. A foglalkoztatottak létszáma az idén nem nő. Az infláció 5,5-6 százalékos intervallumban jelezhető előre. A világpiaci árváltozásokon kívül az idényjellegű élelmiszerek áralakulása, a hatóságilag szabályozott árak (gáz) tervezett emelésének mértéke, valamint a forintárfolyam előre nem látható alakulása térítheti el a belföldi fogyasztói árakat ettől a sávtól.

A hazai gazdaságpolitikával kapcsolatban a kutatók egyrészt arra figyelmeztetnek, hogy továbbra is szükség van határozott antiinflációs politikára, de fontos, hogy az ne váljék olyan minden más gazdaságpolitikai célt háttérbe szorító prioritássá, amely veszélyeztethetné a számottevő mértékű gazdasági növekedés fenntartását, a foglalkoztatottságot, avagy a külső és/vagy a belső egyensúly fenntartását. Másrészt arra, hogy az államháztartási elszámolások rendszerét az uniós csatlakozás és az állampénzügyek fokozott átláthatósága érdekében közelíteni kell az Európai Unióban érvényben lévőhöz.

A Kopint-Datorg 2002/2. prognózisa - magyar gazdaság

A Kopint 2002/2. prognózisa - nemzetközi gazdaság

Makrogazdasági mutatók és a Kopint-Datorg prognózisa (letölthető táblázat)