A külkereskedelmi mérleg hiánya 122 milliárd forint volt, ez a passzívum 39 milliárd forintos csökkenését jelenti.

A becsült adatokkal kiegészített kivitel 1670 milliárd forintot, a behozatal 1790 milliárd forintot tett ki. Az export növekedési üteme februárban az ötödik egymást követő hónapban haladta meg az impor­tét.

Valamennyi árufőcsoport kivitele jelentősen bővült az előző év azonos időszakához képest. Az export növekedését – a 2003. évihez hasonlóan – a gépek és szállítóeszközök dinamikus, 24%-os forgalombővülése alapozta meg a beérkezett és feldolgozott adatok alapján. Az export közel ötödét jelentő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitele csaknem másfélszeresére bővült. Ebben jelentős értéket képviselnek a mobiltelefonok. Energiafejlesztő gépeket és berendezéseket több mint ötödével nagyobb értékben szállítottunk külpiacokra. Ez főképp a járműmotorexport több mint 60%-os bővülésével magyarázható. A feldolgozott termékek kivitele 8%-kal nőtt, ezen belül több mint negyedével bővült a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalma. A papíripari anyagok és a lábbelik kivitele ugyanakkor több mint 20%-kal csökkent. Az export 5%-át jelentő élelmiszerekből, italokból, dohányárukból 15%-kal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. A növekedés jelentős részben a kukorica-, a fagyasztott sertéshús-, valamint a mézexport bővülésével magyarázható.

A behozatal több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 21%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gépimport több mint egyharmadát kitevő villamos gépek, készülékek ésműszerek behozatala mintegy harmadával nőtt. Ez jelentős részben az integrált, illetve nyomtatott áramkörök bővülő forgalmának tulajdonítható. A feldolgozott termékek behozatala 15%-kal haladta meg a bázisidőszakban regisztrált szintet. Ezen belül a nyers alumínium importja közel háromszorosára, 28 milliárd forintra nőtt. A 120 milliárd forint értékben behozott energiahordozók forgalma 4%-kal mérséklődött. Ez döntően a kőolaj és a kőolajtermékek importmennyiségének jelentős csökkenésével magyarázható. Az energiahordozó-import több mint felét kitevő földgázból 8%-kal nőtt a forgalom. A legnagyobb mértékben, közel negyedével az élelmiszerek, italok, dohánytermékek behozatala bővült. A kukorica-vetőmagok importja közel húszszorosára nőtt, a bővülés értéke meghaladta a 4 milliárd forintot.

A fejlett országokkal folytatott kereskedelem mérlege jelentős mértékben javult: a kivitel 17, a be­hozatal pedig 12%-kal nőtt. A hagyományos partnereinkhez eljuttatott export értéke lényegesen meg­haladta az előző év azonos időszakában mértet: Németországba 15, Olaszországba 23, Ausztriába pedig 47%-kal nőtt a kivitel. (Ez utóbbi ország esetében a jelentős forgalombővülés elsősorban a mobiltelefon-kivitel felfutásának köszönhető.) A fejlődő országokkal lebonyolított kereskedelemben a deficit jelentős mér-tékben nőtt, mert a kivitel 66%-os növekedése csak részben tudta ellensúlyozni a közel ötször nagyobb értékű behozatal 31%-os bővülését. A közép- és kelet-európai országokból származó import 20, az export 19%-kal emelkedett.