A tanács becslése szerint a kormány idei intézkedés-csomagjának nettó hatásaként legalább 1-1,5 százalékkal emelkedhet az áruk és szolgáltatások kibocsátás szintje hosszabb távon. Amennyiben a gazdaság szereplői a lépéseket hitelesnek tekintik, akkor viszonylag gyorsan alkalmazkodnak hozzájuk, és már rövidebb távon is érvényesülhetnek a kedvező hatások.

A szervezet fel kívánja hívni a figyelmet az államháztartási folyamatok egyes kockázati tényezőire. A központi költségvetés kiadási oldalán a megemelkedett munkanélküliség miatt magasabb passzív munkaerő-piaci ellátások, egyes állami vállalatok működési vesztesége, a bővülő állami kezességvállalás és a recesszió miatt mintegy kétszeresére növekvő kezesség- és viszontgarancia-beváltás, valamint a negatív jegybanki eredmény okozhat többletkiadást (az MNB vesztesége egy éves késéssel jelent effektív költségvetési kiadást).

Területek, melyek veszélyt rejtenek magukban

A bevételi oldal kockázatai közül a testület szerint kiemelkedik a társasági adóbevétel: rendkívül nehezen jelezhető előre a recesszió időszakában felhalmozódó veszteségek elhatárolásából eredő későbbi adóbevétel-elmaradás - olvasható a Költségvetési Tanács elemzésében.

Mindezeken túl, az államháztartás egészének egyenlege szempontjából jelentős bizonytalanságot hordoz az önkormányzati szektor, amelynél a korábbi években - főleg adósság ellenében és bankbetét formájában - felhalmozott likvid eszközállomány lehetőséget adhat arra, hogy a várhatóan elmaradó bevételek és központi támogatás-csökkentések ellenére szinten maradjanak, illetve emelkedjenek a kiadások. Ezért a központi támogatáscsökkentés hatását akár ellensúlyozhatja is a növekvő önkormányzati hiány.

Bár a 2010. évi költségvetést még nem érinti, a tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése - minden egyéb hatást figyelmen kívül hagyva - a GDP mintegy 0,6 százalékával növelheti a költségvetés hiányát.

A jövő évben a GDP mintegy 1 százalékára rúgnak a büdzsét érintő kockázatok - mondta Kopits György, a testület elnöke. Magyarországon "hiánycikk" az állami pénzügyek átláthatósága és fenntarthatósága, a testület ennek a célnak az eléréséért fog tevékenykedni.

A tanács feladatai

Eddig néhány, a költségvetést érintő elemzést készített el a tanács, részben az előző időszak folyamatai, részben a következő évekre ismertté vált, a büdzsét, és az adórendszert érintő elképzelések alapján.

Az elnök kifejtette: a tanács költségvetési folyamatokat segítő, ellenőrző munkája során "eszközként" az elemzések, a független előrejelzések készítése áll a rendelkezésükre. Az ellenőrzést úgy végzi el a testület, hogy a költségvetés készítésének folyamatában megnézik majd egy-egy benyújtott jelentősebb módosításnak, illetve módosító csomagnak milyen költségvetési, illetve gazdálkodási hatása lesz.

Kopits György kiemelte, hogy tevékenységük során a kommunikációra is nagy hangsúlyt helyeznek, ebben a munkában számítanak a "higgadt, tárgyilagos sajtóra" is. A kommunikáció biztosítja majd a költségvetési tervezés átláthatóságát - húzta alá az elnök.