A felmérés szerint már elkezdődött az infláció emelkedése, amelynek valamikor a jövő évben kell megfordulnia, ha teljesülnek a jegybank várakozásai és a jövő évi áfa-emelések hatásai nem épülnek be tartósan az inflációs várakozásokba. Az elemzői konszenzus szerint novemberben 5,1 százalékra nő az infláció az októberi 4,9 százalékról, majd decemberre 5,2 százalékra gyorsul. A jövő év decemberében még magasabb szinten, 5,7 százalékon várható az infláció, 2005 végére azonban a várakozások szerint 3,8 százalékra esik vissza, ami a jegybank 4 százalékos célja alatt van.
A várt áremelkedések és a közelmúltban látott heves piaci ármozgások ellenére az MNB a várakozások szerint már nem emeli tovább irányadó kamatát, de egyöntetű vélemény, hogy legalább január végéig nem is csökkenti ( a 9,5 százalékos jegybanki kamat a legmagasabb az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó 10 ország közt). A külföldi befektetők piaci viselkedése azonban arra utal, hogy a magyar makrogazdasági és piaci kockázatok mellett nem hajlandók magyar papirokba fektetni alacsonyabb kamatra. Az utóbbi hetek piaci zavarai után az elemzők által előrevetített hozamgörbe a felmérés szerint ez év végére mintegy ötven bázisponttal, a jövő év végére pedig mintegy harminc bázisponttal mozdult feljebb, lassabb konvergenciát igérve az euró-zónával. Az első kamatcsökkentést az elemzők többsége a jövő év első felére várja.
A kérdés, javul-e addigra annyit a magyar gazdaság megitélése és elég kedvezőek lesz-e a világpiaci befektetői hangulat ahhoz, hogy alacsonyabb kamatszinten is vásároljanak a magyar papirt a külföldiek. A folyó fizetési mérleg hiányának magas szintje azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is nagy mértékben rászorult a külföldi finanszirozásra. A napokban a kormányzat a belföldi állampapir-kibocsátás rövidtávú csökkentésével próbált javitani a piaci hangulaton, kedvezőbb kínálat-keresleti arányt alakítva ki, és elemzők szerint elképzelhető, hogy ugyanebből a célból jövőre is a külföldi hitelfelvételeket fogja majd előnyben részesiteni.
A felmérés eredményei szerint a jövő évben csökkenhet valamelyest az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, a befektetők aggodalmait kiváltó egyensúlytalanságok azonban továbbra is fennmaradnak, a várakozások szerint kitolva az euró bevezetésének a valószinűsithető idejét. Egy szélesebb mintán a múlt héten végzett elemzői felmérés szerint Észtország és Litvánia már 2007-ben, Lettország 2008-ban, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azonban csak 2009-ben vezetheti be az eurót. Az elemzők szerint a csúszást az államháztartási hiány magas szintje okozza, és ezügyben sok a bizonytalanság, mert nem tudni, milyen ütemben sikerül majd csökkenteni a hiányt a következő években, miközben lesz egy választási év is. A hiányt két évvel az euró bevezetése előtt három százalék alá kell csökkenteni. Növekednek az elemzők aggodalmai a folyó fizetési mérleg hiányát illetően is, hiszen a hiány jóval nagyobb, mint a korábban feltételezett, és egy gazdaság egyensúlyi állapotát általában rosszabbul ítélik meg, ha a magas költségvetési hiány jelentős külső fizetési egyensúlytalansággal párosul. Októberre az elemzők 300 millió euró hiányt várnak és a folyó fizetési mérleg deficitje az év végére elérheti a 4,6 milliárd eurót, vagyis a GDP mintegy 6,9 százalékát. Jövőre valamivel kisebb, 4,4 milliárd euró deficitet lát előre a konszenzus.
A piacok szempontjából bizonytalanságot jelent azonban, az év melyik részében kezd el javulni a fizetési mérleg és milyen ütemben. Bizonytalanságot hordoz az is, hogyan fognak reagálni a piacok a várt metodológiai váltásra, ami a GDP két százalékával emeli majd a hiányt. A változás ugyan előre bejelentett és technikai jellegű, hiszen a magasabb hiányt az azt finanszirozó külföldi profit-visszaforgatási tételek okozzák, a nyolc százalék körüli kimutatott hiány-rátáknak azonban az elemzők szerint törékeny piaci hangulatban mégis lehet negativ hatása. Az elemzők a jövő évre még nem várják a gazdaság jelentős élénkülését, ami kedvező esetben csökkenthetné az egyensúlytalanságokat. Erre az évre a múlt évi 3,5 százalékkal szemben csak 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a piac, és az előrejelzések szerint jövőre is csak három százalékra gyorsulhat a növekedés.
