2005-ös inflációs cél: igen, 2008-ban euró: nem

Elemzők teljesíthetőnek vélik a jegybank négy százalékos inflációs célját 2005 végére, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatos aggodalmak miatt azonban a piacok továbbra sem tartják elérhetőnek az euró bevezetésének 2008-as célját – állítja a Reuters novemberi felmérése.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A felmérés szerint már elkezdődött az infláció emelkedése, amelynek valamikor a jövő évben kell megfordulnia, ha teljesülnek a jegybank várakozásai és a jövő évi áfa-emelések hatásai nem épülnek be tartósan az inflációs várakozásokba. Az elemzői konszenzus szerint novemberben 5,1 százalékra nő az infláció az októberi 4,9 százalékról, majd decemberre 5,2 százalékra gyorsul. A jövő év decemberében még magasabb szinten, 5,7 százalékon várható az infláció, 2005 végére azonban a várakozások szerint 3,8 százalékra esik vissza, ami a jegybank 4 százalékos célja alatt van.

A várt áremelkedések és a közelmúltban látott heves piaci ármozgások ellenére az MNB a várakozások szerint már nem emeli tovább irányadó kamatát, de egyöntetű vélemény, hogy legalább január végéig nem is csökkenti ( a 9,5 százalékos jegybanki kamat a legmagasabb az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó 10 ország közt). A külföldi befektetők piaci viselkedése azonban arra utal, hogy a magyar makrogazdasági és piaci kockázatok mellett nem hajlandók magyar papirokba fektetni alacsonyabb kamatra. Az utóbbi hetek piaci zavarai után az elemzők által előrevetített hozamgörbe a felmérés szerint ez év végére mintegy ötven bázisponttal, a jövő év végére pedig mintegy harminc bázisponttal mozdult feljebb, lassabb konvergenciát igérve az euró-zónával. Az első kamatcsökkentést az elemzők többsége a jövő év első felére várja.

A kérdés, javul-e addigra annyit a magyar gazdaság megitélése és elég kedvezőek lesz-e a világpiaci befektetői hangulat ahhoz, hogy alacsonyabb kamatszinten is vásároljanak a magyar papirt a külföldiek. A folyó fizetési mérleg hiányának magas szintje azt mutatja, hogy Magyarország továbbra is nagy mértékben rászorult a külföldi finanszirozásra. A napokban a kormányzat a belföldi állampapir-kibocsátás rövidtávú csökkentésével próbált javitani a piaci hangulaton, kedvezőbb kínálat-keresleti arányt alakítva ki, és elemzők szerint elképzelhető, hogy ugyanebből a célból jövőre is a külföldi hitelfelvételeket fogja majd előnyben részesiteni.



A felmérés eredményei szerint a jövő évben csökkenhet valamelyest az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, a befektetők aggodalmait kiváltó egyensúlytalanságok azonban továbbra is fennmaradnak, a várakozások szerint kitolva az euró bevezetésének a valószinűsithető idejét. Egy szélesebb mintán a múlt héten végzett elemzői felmérés szerint Észtország és Litvánia már 2007-ben, Lettország 2008-ban, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azonban csak 2009-ben vezetheti be az eurót. Az elemzők szerint a csúszást az államháztartási hiány magas szintje okozza, és ezügyben sok a bizonytalanság, mert nem tudni, milyen ütemben sikerül majd csökkenteni a hiányt a következő években, miközben lesz egy választási év is. A hiányt két évvel az euró bevezetése előtt három százalék alá kell csökkenteni. Növekednek az elemzők aggodalmai a folyó fizetési mérleg hiányát illetően is, hiszen a hiány jóval nagyobb, mint a korábban feltételezett, és egy gazdaság egyensúlyi állapotát általában rosszabbul ítélik meg, ha a magas költségvetési hiány jelentős külső fizetési egyensúlytalansággal párosul. Októberre az elemzők 300 millió euró hiányt várnak és a folyó fizetési mérleg deficitje az év végére elérheti a 4,6 milliárd eurót, vagyis a GDP mintegy 6,9 százalékát. Jövőre valamivel kisebb, 4,4 milliárd euró deficitet lát előre a konszenzus.



A piacok szempontjából bizonytalanságot jelent azonban, az év melyik részében kezd el javulni a fizetési mérleg és milyen ütemben. Bizonytalanságot hordoz az is, hogyan fognak reagálni a piacok a várt metodológiai váltásra, ami a GDP két százalékával emeli majd a hiányt. A változás ugyan előre bejelentett és technikai jellegű, hiszen a magasabb hiányt az azt finanszirozó külföldi profit-visszaforgatási tételek okozzák, a nyolc százalék körüli kimutatott hiány-rátáknak azonban az elemzők szerint törékeny piaci hangulatban mégis lehet negativ hatása. Az elemzők a jövő évre még nem várják a gazdaság jelentős élénkülését, ami kedvező esetben csökkenthetné az egyensúlytalanságokat. Erre az évre a múlt évi 3,5 százalékkal szemben csak 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a piac, és az előrejelzések szerint jövőre is csak három százalékra gyorsulhat a növekedés.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo