Gerlaki Bence, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért felelős helyettes államtitkára, valamint Szük Krisztina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója az írásban kifejtette, hogy a vállalkozásoknak 2022 második felében kedvezőtlen időpontban kellett fix áras beszerzési megállapodásokat kötniük, hogy a következő üzleti évre biztosíthassák az energiaellátásukat.
Az ukrajnai háború és az energiahordozókra kivetett uniós szankciók miatt ekkorra egész Európában megdrágult az áram és a gáz, de a cégek nem várhattak a szerződéssel, és nem is tudhatta senki, meddig tart az ellátási bizonytalanság okozta pánik. A szerzők szerint a vállalatok a kisebbik rossz mellett döntöttek, amikor magas áron állapodtak meg a kereskedőkkel, mert a másik lehetőség az volt, hogy esetleg egyáltalán nem jutnak energiához 2023-ban.
Az idén júniusra jóval a háború előtti árak alá, a 2021. októberi szintre estek az energiaköltségek, így a korábbi fix áras szerződések alapján most a piaci ár többszörösét kell fizetni.
Magyarországon a 2021 elejéhez képest az idén áprilisra több mint két és félszeresére nőtt az energiakereskedők értékesítési árindexe, ilyen magas arány nincs az egész EU-ban.
A változás miatt kérte Parragh László, az MKIK elnöke a fix áras szerződések azonnali felülvizsgálatát és piaci árszinthez igazítását a kormánytól, amely már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel megóvta a vállalatokat "az energiaár-emelkedés versenyképességet romboló hatásaitól" - fogalmaztak.