Elég borús képet fest le a Greenpeace korábbi magyar nyelvű sajtóközleménye az óceánok műanyag szennyezéséről. A közlemény szerint mintegy három franciaországnyi területen úszik a Csendes-óceán közepén egy szemétsziget, mely különböző méretű műanyag és mikroműanyag-darabkákból áll össze. A világ - miután évtizedekig következmények nélkül öntötte a tengerbe a műanyaghulladékot - mára felébredt és elkezdte csökkenteni a műanyagkibocsátást. Ennek a hétköznapokban egyik legláthatóbb jele talán a műanyag szívószálak eltűnése.

Ha elkezdjük szelektálni a háztartási hulladékunkat, hamar rájöhetünk, hogy azt döntően két anyag teszi ki: az egyik fele papír, a másik fele pedig egyszer használatos műanyag. Ezek közül a papír könnyen lebomlik, a műanyag azonban nem, vagy csak igen-igen lassan, és lebomlott állapotban, úgynevezett mikroműanyagként is szennyez, pusztítva a vízi élővilágot. Végső soron így az emberiségnek is ártalmas, hiszen bekerül a táplálékláncunkba.

Gyorsan hozzá kell tenni, a műanyag egy nagyon hasznos anyag, nem véletlenül szeretjük ennyire. Azokkal a műanyagokkal nincs is baj, amelyeket tartósan, évekig használunk. Ezek közé tartozik a bankkártya is, melyet ma már általában 3 évente cserélünk. Évente hatmilliárd készül belőlük a Földön. A szabvány szerinti 8,56 centiméteres szélességben egymás mellé téve őket 513 600 kilométernyi műanyagot gyártunk le így, ami majdnem 13-szor körbeéri az Egyenlítőt.

Évente.

Papír alapú bankkártya?

Talán sokan nem is hinnék, de a bankkártyák kialakulásának őse az amerikai kereskedők hűségkártyája, melyet fémből, illetve papírból készítettek, már nagyjából azokban az időkben, amikor mi az 1860-as években még az osztrákokkal történő kiegyezést sürgettük. Aztán sok víz lefolyt a Dunán, mire megjelent a világban az első bankkártya a Diners Club kiadásában, 1950. január 28-án. Ez a kártya még papírból készült, sőt, az 1958 októberében megjelent első American Express kártya is.

Bár nagyon hamar, már 1959-ben műanyagra tért át az utazási szolgáltató, az első műanyagból készült bankkártyát azonban mégsem nekik köszönhetjük, hanem a Bank of Americának, melyből aztán kiforrt a mai Visa kártyatársaság. 1958 szeptemberét írtuk ekkor.

A bankkártya anyagának sorsa ettől kezdve megpecsételődött. A tartós, könnyen feliratozható, dombornyomásra is alkalmas anyag teljesen általánossá vált a bankkártyák világában, még akkor is, amikor a kártyán vagy kártyában megjelentek más anyagok is, így a hologram, a mágnescsík vagy a chip, még később pedig az érintéses fizetéshez szükséges fém antenna is. Sőt, aztán a 2010-es évek elejére olyan anyagok is, mint LCD kijelző vagy akkumulátor, melyeket öt évig fejlesztettek, hogy elférjen a szabványos plasztik síkjában és három évig működjön is.

Habár a műanyag teljesen általánossá vált, azért kerestek alternatívákat. Az egyik irány a műanyag maradt, de már újrahasznosított anyagból, amely például a brit Starling Bank vagy HSBC kínálatában jelent meg, de sok más példát is látunk rá a világban. Idén először pedig Magyarországon is debütált az OTP Bank kibocsátásában. Az újrahasznosított műanyag a Thales gondozásában például készülhet óceáni műanyaghulladékból is, ahol egy kártya nagyjából egyenértékű egy újrahasznosított műanyag palackkal.

A műanyag hulladék elkerülésének másik módja az alternatív környezetbarát anyagok használata. Ilyen például a PLA (politejsav), mely növényi alapú - a kukorica nem ehető részéből készülhet például - és komposztálható.

A fa bankkártya ötlete is felmerült, amely nem is számít őrült ötletnek, bár a műanyagnál talán könnyebben törik. Az ezzel kísérletező Treecard weboldalán már elindult az előregisztráció egy fából készült Mastercard kártya bevezetéséhez, bár ez egyelőre nem több egy ígéretnél.

De van még egy anyag: a fém. Ezzel pedig az emberiség visszatérhet oda, ahonnan a bankkártya őse elindult: a hitelérmékhez, melyek annak idején fémből készültek.

Háromszor olyan nehéz, mint a műanyag kártya

A fémből készült bankkártya ötlete egyáltalán nem új. A Black Cardnak, azaz fekete kártyának is hívott American Express Centurion Card 1999-ben debütált, igaz, egyáltalán nem azzal a céllal, hogy megmentse a világot a hagyományos plasztiktól. Ezt ugyanis máig kizárólag a leggazdagabb kártyabirtokosok kaphatják meg és csakis meghívásos alapon.

Kezdettől fogva sok találgatásnak ad alapot, hogy vajon kiknek ajánlja fel a világ első fém bankkártyáját az American Express. Ez ugyanis titok, bár számos híresség fedte már fel, hogy birtokol egy ilyen kártyát. Az eloxált titánból készült kártyába a számokat és az egyéb információkat belevésik.

Végre Magyarországon is van fém bankkártya

A fém bankkártya bő húsz évnyi fejlődés után, 2021-ben eljutott Magyarországra is, elsőként a Takarékbank kibocsátásban idén februárjában, melyet az MKB Bank követett áprilisban, míg júliusban a K&H Bank lépett a piacra fémből készült bankkártyával.

Mindhárom kártya alapvetően az elitnek készült.

A Takarékbank Mastercard World Elite fémkártyája a kiemelt Private Banking ügyfelek számára igényelhető, akik többek között beépített Concierge szolgáltatást kapnak, azaz segítenek az ügyfél kulturális és sporteseményekre vonatkozó igényeiben, autóbérlésben, asztalfoglalásban, szállásfoglalásban továbbá szakembert keresnek az otthoni javításokhoz.

Ugyanezt a szolgáltatást kínálja az MKB Bank is, s ahogy a Takarékbank, úgy ők is adnak kiemelt utasbiztosítást vagy belépőt a repülőtéri várókba, továbbá elérhető a 7000 népszerű nemzetközi napilapot és magazint kínáló PressReader alkalmazás is a számukra.

A K&H Banknál a különleges kártyát a privátbanki ügyfelek igényelhetik, akik 30-100 millió forint közötti megtakarítással rendelkeznek. Az exkluzív kiegészítő szolgáltatások mellett biztosítás és asszisztencia-szolgáltatás is kapcsolódik a fém kártyához. Ezek például otthoni csőtörésnél, elektromos zárlatnál, meghibásodott vagy leejtett mobiltelefonnál nyújtanak azonnali segítséget a nap 24 órájában a fémkártyásoknak, de lehetőség van orvosi konzultációra telefonon, chaten vagy akár videóhívással is.

"A különleges fém bankkártyát most azonban nem csak a prémium ügyfelek, hanem bárki elérheti Magyarországon"- mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámlaszakértője a Piac&Profitnak.

Az MKB Banknál ugyanis nem szükséges pénzügyi feltétel a fém bankkártya igényléséhez. Visszavonásig ingyenes az MKB Prémium Számlacsomag havidíja 2490 forint helyett, a fém bankkártya pedig MKB Platinum Metal változatban havi 4250 forintba kerül, míg MKB World Elite Metal kártyaként kibocsátva havi 8300 forintba.

A fém bankkártyánál, melyre lézergravírozással írják rá a kártyabirtokos nevét, mindhárom bank hangsúlyozza az exkluzivitást és az eleganciát sugárzó letisztult külsőt, melyet a kártyabirtokosok érezhetnek, ha zsebükből előhúzzák a különleges kártyájukat.