"Nem egyszerű kiszámolni, hogy például a kamatadó miként befolyásolja a reáljövedelmek csökkenését, mindenesetre azt ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyre többen és egyre nagyobb arányokkal szerepelnek a tőkejövedelemből élők táborában" - szögezte le a munkaügyi kérdések kutatója.
Az Ecostat dokumentumában pedig olvashatók is az aktuális adatok. Az első félévben a bruttó átlagkereset 7,2 százalékkal, a nettó 8,1 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi. A szakértő kommentárja pedig az, hogy az emelkedést egyre inkább a magas keresetű felső vezetők jövedelme határozza meg. Számokkal kifejezve: a néhány tízezer főt kitevő felső vezetők keresete 12 százalékkal emeli az országos átlagot. A nettó átlagkeresetek növekedését - a 8,1 százalékot - pedig azzal lehet kiegészíteni, hogy a versenyszférában 8,6, a közszférában 7,5 százalék a tavalyihoz képest tapasztalt változás. Az év elején a nettó átlagkereset meghaladta a 110 ezer forintot, s ez közel 60 ezer forinttal kevesebb a bruttó keresetnél: az átlagos elvonás a bruttó kereset 35 százaléka.
A kutatók szeptemberi előrejelzésében az áll, hogy a 2006-os bruttó átlagkereset éves növekedése 7 százalék körül lesz, a nettó kereset elérheti a 6-6,5 százalékot, de 2007-ben a bérnövekedés érzékelhetően mérséklődik. Ehhez kell hozzátenni, hogy az éves átlagban 2,5 százalék körüli idei reálkereset-növekedés 2007-ben természetesen negatív előjelű változásban ölt testet. Ugyancsak a jelen krónikája, hogy az Ecostat is 2006-ra éves szinten a szeptembertől 2,5 százalékponttal emelt egyéni egészségbiztosítási és munkavállalói járulékkulcsok miatt a nettó kereset növekedési üteme 1 százalékponttal mérséklődik. A 3,8 százalék körüli fogyasztói árindexszel számolva így jön ki az iménti adat, az, hogy a reálkereset-növekedés éves átlagban 2,5 százalék körüli lehet. Az elemzés folytatásában itt található a "törés", hiszen időközben a kormányzat konvergencia programjából most már részben kalkulálhatók a változások.
"Az áfa-hatások és az egészségbiztosítási járulék jövedelemcsökkentő vonzata egyaránt befolyásolják a jövő évi jövedelemcsökkenés mértékét" - egészítette ki a tőkejövedelmekre vonatkozó megjegyzését az Ecostat kutatója.
Érdemes néhány megállapításra külön is kitérni. Ami a középső áfa-kulcs emelésének hatását illeti, a szakértők is megállapítják, hogy az élelmiszereknél és szolgáltatásoknál lesz érzékelhető a legnagyobb kiadásnövekedés, mégpedig az aktív háztartásoknál. A legfelső ötöd terhei emelkednek a leginkább, ám ez ennek a körnek nem okoz különösebben nagy megterhelést, mivel havi szinten a legalsó ötödhöz hasonlítva a többlet a családoknak mintegy 400 forint pluszt jelent. A gyermektelen háztartásoknál - elemzi tovább az Ecostat - havi 2000 forint körüli a kiadásnövekedés, míg a gyerekeseknél gyakorlatilag 3000 forint. Idén az év végéig ez 5500 és 13 000 forint között mozgó összeget tesz ki. Ám a jövő évi kiadásokat - minden egyéb változás nélkül - az adóemelés éves szinten 16500, illetve a család létszámától függően akár 40 000 forinttal is emelheti. A munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék 6 százalékra emelkedett, s ez éves szinten 41200 forint közteher emelkedést jelent az átlagos keresetű alkalmazottaknak, azaz hónapra lebontva 3400 forint mínuszt. A munkavállalói járulék is több, s az átlagbér éves szintjén 10300 forint, havonta tehát 858 forint. Vagyis - érvel a gazdaságelemző intézet - a nettó átlagkereset a járulékok emelése miatt körülbelül 4300 forinttal mérséklődik. Az átlagnak tekintett, két keresős két gyermekes háztartásnál az áfa-növekedés miatt bekövetkezett havi mintegy 3000 forintos kiadásnövekedés mellé még 8600 forint jövedelemcsökkenés is párosul a járulékok emelkedése miatt. Ez együtt havi 11600 forint.
Jövőre az adókulcs alsó határának megemelése az átlagkeresetből élők számára évente körülbelül 19800 forint megtakarítást hoz. A sávhatár kitolása a várható béremelések mértékénél magasabb, de - állapítják meg a kutatók - nem jelentős.
Az Ecostat rámutat még egy komolyabb befolyásoló tényezőre, mégpedig a minimálbéren foglalkoztatottak egy nagy része terheinek növelésére. De meg is jegyzik, hogy a minimálbér után adózók csoportja nagyon heterogén, s a tényleg alacsony keresetűek egyre kisebb arányt képviselnek, eltűnőben vannak.
"A legkevésbé kiismerhető kör az árfolyamnyereség- és a kamatadó fizetésében érdekelt lakosság, ugyanis nem ismert a megtakarítók társadalmi szerkezete" - tér vissza legelső felvetéséhez az Ecostat szakértője. Az tudható, hogy a szigorító intézkedések folyományaként 1 százalékponttal mérséklődik a megtakarítások hozama. A gazdaságelemző intézet korábbi adataiból azt lehet megállapítani, hogy a családoknak mintegy negyede volt képes megtakarítani, illetve 15 százalékuk felélni kénytelen korábbi tartalékait. E két adatból következik egy harmadik, az, hogy a kormányzati intézkedések ezen része a családok közel 40 százalékát érinti. Az árfolyamnyereség adó értelemszerűen a tőzsdei befektetések ellen hat, a jövedelmekre gyakorolt hatása pedig a börze ingadozásai miatt nehezen számítható. A kamatadó megtakarításokkal rendelkező háztartásokra gyakorolt éves jövedelemcsökkentő hatását átlagosan 35 ezer forintra becsüli az Ecostat. Amúgy meg megjegyzi, hogy a tőkejövedelmek illetlenül szerény szerepet kapnak Magyarországon. Elegendő arra gondolni, hogy Görögországban ötszörte, Hollandiában hatszorta többen élnek belőle, mint nálunk.
