Magyarországon az ipari termelés 2001 első tizenegy hónapjában az előző évinél sokkal szerényebb mértékben nőtt, novemberben pedig kisebb volt, mint egy évvel azelőtt. Ehhez az ipari termékek iránti külső és belső kereslet alakulása egyaránt hozzájárult. A gazdasági súlyát tekintve az iparnál sokkal kisebb építőiparban a tizenegy hónapos időszak egészében élénkebb volt a növekedési ütem, mint az előző évben, október-novemberben azonban alatta maradt annak. A mezőgazdaságban az év elejétől november végéig tartó időszakban nőtt a felvásárolt termékek mennyisége, elsősorban a jó gabonaterméssel összefüggésben.
Az ország külső egyensúlyi helyzete tovább javult. A folyó fizetési mérleg tizenegy havi negatív egyenlege harmada a tavalyinak, meghatározóan az idegenforgalom növekvő bevételi többlete és a mérséklődő áruforgalmi passzívum következtében. A külkereskedelmi áruforgalomban az előző évinél kisebb hiány oly módon jött létre, hogy az import növekedési üteme gyorsabban esett vissza, mint az exporté. Az államháztartás hiánya – a PM adatai szerint – hasonló mértékű, mint egy évvel korábban.
A lassuló gazdasági növekedést mérséklődő áremelkedés kísérte. Az ütemcsökkenés az ipari és a mezőgazdasági termelői árak esetében számottevő, az építőiparban és a fogyasztói árak esetében szerény mértékű volt. A fogyasztói árak mérsékeltebb emelkedése csak az év utolsó hónapjaiban vált érzékelhetővé.
A keresetkiáramlás az I-III. negyedévre jellemző egyenletes növekedés után az utolsó hónapokban jelentősen gyorsult. A vásárlóerő növekedése tükröződött a kiskereskedelmi forgalom és a lakossági megtakarítások alakulásában egyaránt.
A nemzetgazdaság egészében a IV. negyedévben a foglalkoztatottak száma csaknem annyi, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta pedig érzékelhetően kisebb lett. A gazdasági lassulás által közvetlenül érintett ágazatokban – mint például az iparban – azonban már erősödő létszámleépítés tapasztalható, amely a 300 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatoknál meghaladja az átlagos mértéket.
Az iparban az októberi élénkülés átmenetinek bizonyult. A novemberi termelés mind az előző hónaphoz, mind az egy évvel korábbihoz képest valamelyest csökkent. A szezonálisan kiigazított és a munkanaptényező hatását kiszűrő adatok szerint a novemberi ipari termelés 1,5%-kal maradt el az októberitől. A belföldi eladásokat és az exportot egyaránt csökkenés jellemezte.
Az ipari termelés trendje az év közepe óta gyakorlatilag stagnált, a belföldi eladásoké több mint egy éve, 2000 októbere óta enyhén csökkenő irányú, míg az exporté a 2001. április-augusztusi mérséklődés után szeptembertől ismét némi növekedést mutatott. A november végi új rendelések a feldolgozóipar megfigyelt ágazataiban a belföldi eladások további csökkenésére és az exportdinamika gyengülésére utalnak.
A múlt év azonos időszakához képest a január-novemberi termelés 4,7%-kal emelkedett, ami teljes mértékben az export 10,3%-os növekedéséből adódott, a belföldi eladások az egy évvel korábbi szinten maradtak. A termelés és értékesítés növekedése a kiugróan magas 2000. évihez képest lényegesen lassult, sőt szeptemberben és novemberben némi visszaesés következett be. Ebben a folyamatban fontos szerepe volt annak, hogy a fontosabb külkereskedelmi partnereink recesszió-közeli állapotba kerültek. Németországban és Ausztriában az ipari termelés 2001 második felében csökkent, Olaszországban pedig a csökkenés 2001 májusa óta tart. Ennek negatív hatása különösen a hazánkban működő exportorientált nagyvállalatok tevékenységében mutatkozott meg. Az ipari termelés kétharmadát és az export négyötödét előállító 300 főnél nagyobb létszámmal működő vállalkozások január-novemberi termelése az ipari átlagnál lényegesen lassúbb ütemben (1,9%-kal) bővült, novemberben pedig 3,4%-kal visszaesett. A csökkenő irányzat az év közepe óta tart, és a korábban rendkívül dinamikusan fejlődő gépipari cégeknél is megfigyelhető. A 300 főnél nagyobb létszámú vállalkozások termelésének ilyen alakulásában egyaránt szerepe volt a kisebb hányadot (40%-ot) képviselő belföldi eladások 4,3%-os visszaesésének és a 60%-ot kitevő export növekedésében bekövetkezett lassulásnak (esetenként csökkenésnek). Az említett körben a január-novemberi kivitel az ipari átlagnál lassúbb ütemben, 7,4%-kal – köztük a gépipari cégek esetében 8,6%-kal – emelkedett, ezen belül novemberben 1,4, illetve 2,3%-kal csökkent.
Az Európai Unió tagországaiban a III. negyedévi ipari termelés csaknem 1%-kal, októberben 1,4%-kal, novemberben (becsült adatok alapján) 4,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az Egyesült Államok és Japán iparában október-novemberben tovább mélyült a recesszió. Az USA ipari termelése a II. negyedévben 2,2%-kal, a III. negyedévben 4,4%-kal, október-novemberben 6%-kal esett vissza. Japán iparában a visszaesés mértéke még nagyobb volt: október-novemberben 12-13%-ot tett ki. A CEFTA-országok közül novemberben Csehország ipari termelése a megelőző négy havinál élénkebb ütemben (6,6%-kal) emelkedett, a többi országban azonban nem mutatkoznak az élénkülés jelei. Szlovákia novemberi ipari termelése 2,6%-kal bővült, Szlovéniáé stagnált, Lengyelországé pedig némileg visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Romániában is lassult valamelyest a növekedés üteme, de így is magas (8,3%).
A feldolgozóipar 14 ágazata közül novemberben 8-ban esett vissza a termelés, 1,6-17,5% közötti mértékben. A tizenegy hónap átlagában csupán két ágazat, (a kőolaj-feldolgozás, valamint a vegyi anyagok és termékek) gyártása csökkent. Az egy évvel korábbi szinten van a bőrtermékek, lábbelik gyártása, s 1%-os a növekedés – az október-novemberi élénkülés nyomán – az élelmiszer-ágazatban. Hat ágazatban 3-7%-kal nőtt a termelés, s 10%-ot meghaladó a növekedés további 4 ágazatban.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozói körben az iparban alkalmazásban állók száma január-novemberben 1,3%-kal, ezen belül novemberben 3,2%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 6,4%-kal nőtt. A 300 fős és annál nagyobb létszámú vállalkozások esetében a létszámleépítés az átlagosnál nagyobb (2, illetve 4,7%).
2001 január-novemberében az ország 942 petajoule energiát használt fel, 1,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az energiafelhasználás októberig még csökkent, novemberben viszont – a szokásosnál hidegebb időjárás folytán – 16%-kal emelkedett. A 116 petajoule fűtőértékű felhasználáshoz hasonló magas novemberi érték az elmúlt 12 év közül 1990-ben és 1995-ben fordult elő. A hidegre jellemző, hogy novemberben az átlagos napi középhőmérséklet (4,32°C), még fele sem volt az egy évvel korábbinak (9,16°C).
Az építőipari termelés volumene az év elejétől november végéig 10,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A termelés havi ingadozása továbbra is jelentős, az augusztusi kiugróan magas 22%-os növekedést szeptemberben 10% követte, majd október-novemberben 7%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához mért növekedési ütem.
A két építményfőcsoport teljesítménye nagyon differenciált, amíg ugyanis az épületek építésének volumene január-novemberben 27%-kal nőtt, addig az egyéb építményeké 8,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya még 22%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, majd novemberben 28%-kal kevesebb új szerződést kötöttek, így a november végi szerződésállomány 6,6%-kal volt magasabb, mint 2000 azonos időszakában.
Mezőgazdasági termékekből 2001. január-novemberben – az előző évi visszaesés után – 8,5%-kal többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A növekedés teljes egészében a felvásárlás 45%-át kitevő növénytermesztési és kertészeti termékek értékesítésének 23%-os felfutására vezethető vissza. A termékcsoporton belül a szántóföldi növények felvásárlása 32%-kal, a zöldségé 24%-kal emelkedett, a gyümölcsé és boré csökkent (6, illetve 16%-kal). Az élőállat- és állatitermék-értékesítés 1%-kal csökkent 2000 első tizenegy hónapjához képest. A felvásárlás mérséklődése a vágómarha esetében volt a legnagyobb (19%-os). Az értékesítésben kiemelkedő részarányú vágósertés-felvásárlás 7,6%-kal esett vissza. Az ugyancsak nagy részesedésű vágóbaromfi-értékesítés viszont 14%-kal nőtt.
A 2001. december 1-jei állatszámlálás adatai szerint egy év alatt a szarvasmarhák száma 3%-kal tovább csökkent, a sertés- és a juhállomány lényegében nem változott, a baromfiállomány pedig (17%-kal) nőtt.
A kiskereskedelmi forgalom 2001 első tizenegy hónapjában – a jövedelemkiáramlással lényegében összhangban – élénkült, volumene a tavaly ilyenkori 2,1%-kal szemben 5,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Ezen belül a novemberi emelkedés (3,9%) mérsékeltebb volt az első tízhavinál.
A tizenegy havi élénkülésben jelentős szerepe volt annak, hogy az előző évben csökkenő élelmiszer-, ruházati-, kultúrcikk-, valamint gyógyszerforgalom 2001-ben emelkedett, és a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem volumennövekedése jelentősen meghaladta az előző évit.
A külkereskedelmi termékforgalom alakulásában fokozódó mértékben érződött az év második felében kibontakozott gazdasági folyamatok hatása. A változás fő jellemzői: a lassuló, de az időszak egészére nézve még számottevő növekedési ütem, az importnak az exporténál lényegesen alacsonyabb dinamikája, valamint a külkereskedelmi mérleg hiányának mérséklődése.
A tizenegyhavi export volumene – az I–III. negyedévi árindexekkel számolva – 8%-kal, az importé 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2000 megfelelő időszakában 22%-os volt az export és 21%-os az import volumenének növekedése. Az így kialakult magas bázis is szerepet játszott a 2001. évi mérsékeltebb növekedésben, fő és erősödő hatású tényezőjének azonban a világkereskedelemben mutatkozó lassulás tekinthető.
A magyar exportban és importban egyaránt kiemelkedő részt képviselő Európai Unió külkereskedelmi forgalma hasonló tendenciát mutat. Az Eurostat adatai szerint a tagországoknak az Unión kívüli országokból származó importja (euróban kifejezve) augusztus óta nem érte el az egy évvel azelőttit, szeptembertől pedig exportja is csökkent. Január–novemberi összesített importjuk értéke 1%-kal, exportjuké 5%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Egymás közötti forgalmuk január–novemberben 2%-kal bővült.
A magyar külkereskedelem – szintén euróban kifejezett adatok alapján – az Európai Unió átlagánál magasabb növekedési ütemet ért el. A tizenegy havi export 13%-kal, az import 9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (Dollárban kifejezett adatokból számítva 10%-kal nőtt az export és 6%-kal az import. Az eltérés az árfolyamváltozásokkal magyarázható.)
A külkereskedelmi mérleg hiánya január–novemberben 3,2 milliárd euró volt, 610 millióval alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. (Dollárban kifejezve 2,9 milliárdot tett ki a hiány és 680 milliót a csökkenés.) Az időszakon belül január–júliusban 370 millió euróval nőtt, majd augusztus–novemberben 980 millióval csökkent a hiány 2000 megfelelő időszakához képest. Az exporthoz viszonyított – relatív – hiány a január–júliusi időszakban még megegyezett az egy évvel azelőttivel, augusztustól viszont jelentősen csökkent. A január–novemberi időszak egészében a hiány 10,4%-át tette ki az exportnak, ami az egy évvel azelőttinél 3,5 százalékponttal kisebb arányt jelent.
A folyó fizetési mérleg hiánya – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – az év első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbinak egyharmada, 341 millió euró (307 millió dollár) volt. Az első és a második félév jelentősen eltért egymástól, míg az első félév végén 2000-ben és 2001-ben az egyenleg alig különbözött egymástól, addig a második félévben jelentős javulás következett be. A deficit mérséklődéséhez a tőkejövedelmek kivételével valamennyi főbb összetevő egyenlegjavulása hozzájárult. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások és ezen belül is az idegenforgalom aktívuma emelkedett. Az árudeviza-forgalom passzívuma az egy évvel azelőttihez képest ugyancsak mérséklődött. (Az árudeviza-export 3,5, az árudeviza-import 3,2 milliárd euróval haladta meg a 2000. évi január-novemberi forgalmat.) A tőkejövedelmek tizenegy havi kiadási többlete (1,6 milliárd euró) 84 millió euróval nagyobb volt az egy évvel korábbinál, a növekmény négyötöde a nem adóssághoz kapcsolódó, osztalék jellegű jövedelmeknél keletkezett.
Január-novemberben az 1,1 milliárd eurós nettó nem adóssággeneráló forrásbeáramlás több mint hatszorosa az egy évvel korábbinak. A növekmény kialakulásában jelentős szerepe volt annak, hogy míg 2000 első tizenegy hónapjában a tulajdonviszonyt megtestesítő portfólióbefektetéseknél a nettó mutató 600 millió eurót meghaladó kiáramlást jelez, addig 2001-ben szerény (70 millió eurós) beáramlás következett be. A nem adóssággeneráló források összege a folyó fizetési mérleg hiányának közel 3,3-szeresét tette ki.
November végén a nemzetgazdaság bruttó külföldi adósságállománya (beleértve a tulajdonosi hiteleket is) 37,1 milliárd euró volt, 3,5 milliárddal nagyobb, mint egy évvel azelőtt. A követelésállomány ennél nagyobb mértékben, 4,5 milliárd euróval 26,3 milliárdra emelkedett. E két tényező hatására a nettó adósságállomány 10,8 milliárd euróra mérséklődött. Ezen belül az államháztartás és az MNB együttes részesedése november végén az egy évvel korábbinál 4,2 százalékponttal nagyobb, 23,4% volt.
Az államháztartás hiánya – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 2001-ben 484 milliárd forint volt, alig több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az egyes alrendszerek, különösen a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok deficitje az egy évvel azelőttihez képest ellentétes irányban, jelentősen elmozdult: a központi költségvetés hiánya nőtt, a társadalombiztosítási alapoké ezt meghaladó mértékben csökkent. Ez utóbbi annak hatására következett be, hogy az alapok a központi költségvetésből jelentős, az előző évinek közel 1,7-szeresét kitevő, 254 milliárd forintos támogatásban részesültek, aminek 41%-át decemberben utalták át. A társadalombiztosítási alapok közül a Nyugdíjbiztosítási Alap lényegében egyensúlyban volt, a 30 milliárd forint körüli deficit az Egészségbiztosítási Alapban jelent meg. A helyi önkormányzatok 39 milliárd forintos hiánya 7 milliárddal magasabb volt, mint a megelőző évben. Az elkülönített állami pénzalapok december végi számlaegyenlege 2,3 milliárd passzívumot mutatott szemben az egy évvel korábbi hasonló nagyságú aktívummal.
A központi költségvetés GFS-rendszerű hiánya január-decemberben 413 milliárd forintot tett ki, 44 milliárd forinttal többet, mint egy évvel azelőtt. A bevételek és a kiadások közel azonos mértékben (10,8%-kal, illetve 10,9%-kal) emelkedtek, azonban az adósságszolgálati bevételek és kiadások mérséklődése következtében, az e nélkül számított növekedési ütem eltérő: 11,7%-os, illetve 15,8%-os volt.
A központi költségvetés 4,1 billió forintos bevételéből a fogyasztáshoz kapcsolt adók közel 44%-kal, a lakosság adói 22%-kal, míg a gazdálkodó szervek befizetései mintegy 12%-kal részesedtek. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest a lakosság befizetései emelkedtek, a másik két csoporté mérséklődtek. A központi költségvetés 4,5 billió forintos kiadásának növekvő hányadát, több mint 49%-át a központi költségvetési szervek használták fel. A kiadásokból az egy évvel azelőttihez képest ugyancsak nagyobb arányban részesedtek a gazdálkodó szervezetek és a helyi önkormányzatok. Emelkedett továbbá a társadalombiztosításnak nyújtott hozzájárulás és garancia, valamint a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások együttes részesedése is. Az adósságszolgálatra fordított 724 milliárd forint az egy évvel azelőttinél 3,6 százalékponttal kisebb hányadát (16%) tette ki a kiadásoknak, és nominálisan is több mint 9%-kal csökkent.
Az elmúlt év eddig mért időszakában az áremelkedések üteme általánosan mérséklődött. A termelői árak január-novemberben az iparban 5,3%-kal, az építőiparban 10,6%-kal, a mezőgazdaságban 6,1%-kal, míg a fogyasztói árak az év egészében 9,2%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. Az ütemmérséklődés a mezőgazdasági és az ipari termelői árak esetében jelentős (16, illetve 6 százalékpontos), az építési-szerelési árak és a fogyasztói árak esetében kisebb, néhány tized százalékpontos volt. Az ipari termelői árak rátájának csökkenése az év egészét jellemezte, míg a többié az utóbbi hónapokban kezdődött el. A mezőgazdasági termelői árak esetében ez meghatározóan a bő gabonaterméssel függött össze, míg a fogyasztói árakéban sok tényező játszott közre (többek között a termelői árak emelkedési ütemének mérséklődése, a forint árfolyamának III. negyedévi erősödése, a kőolaj világpiaci árának visszaesése). Keresleti oldalról a termelőiár-emelkedések ütemének csökkenése összefügghetett a gyengülő konjunktúrával, ezzel szemben a fogyasztást érintő infláció mérséklődése a lakossági jövedelmek és vásárlások növekedésének figyelemreméltó élénkülése mellett következett be.
Az I. félévi 2,2%-os növekedés után a megfigyelt időszak utolsó hónapjában, novemberben a mezőgazdasági termelőiár-színvonal 4,0%-kal alacsonyabb volt a 2000. novemberinél. Ezen belül a növényi termékek árai 14,4%-kal csökkentek. Ennek fő tényezője a gabona árának 32%-os (ezen belül a búza 31%-os, a kukorica 38%-os) visszaesése, de mérséklődött a zöldségfélék árszintje is, míg a gyümölcsé nőtt. Az élő állatok és állati termékek árai 9,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, a vágóállatok ára 12%-kal, közöttük a vágósertésé 13%-kal nőtt.
Novemberben az ipari termelői árak szintje átlagosan az egy évvel azelőttinek felelt meg, ezen belül a belföldi értékesítésben 4,0%-kal meghaladta a 2000. novemberit, az exportértékesítésben 3,5%-kal elmaradt attól. A belföldi értékesítésen belül az energiatermelő ágazatok árszínvonala emelkedett a legkevésbé, 0,8%-kal, míg a nem tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok árszínvonala a leginkább, 9,2%-kal. Közülük az élelmiszer-ágazat árai 8,6%-kal haladták meg az előző év novemberit. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió átlagos ipari termelői árai 1,1%-kal, ezen belül az energiatermelő ágazatok árai 9,7%-kal csökkentek, míg a nem tartós fogyasztási cikkeket gyártóké 2,3%-kal nőttek. Az összes értékesítés árai a legnagyobb mértékben, 3,1%-kal Svédországban emelkedtek, míg a skála másik végén a portugáliai 7,9%-os csökkenés áll.
Az építőipari árak novemberben 5,7%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. A befejező építés árai az átlagot meghaladóan nőttek.
A fogyasztói árak emelkedésének az egy évvel azelőttihez viszonyított rátája 2001 első öt hónapjában 10,1%-ról 10,8%-ra nőtt, majd az áremelkedés üteme folyamatosan mérséklődött. Az infláció júliustól egyszámjegyűvé vált, és az év utolsó hónapjában 6,8%-ra süllyedt. Az egész év átlagában a növekedés, mint már említettük, 9,2%-os volt.
Az áremelkedés az egy évvel azelőttit és az átlagot meghaladó az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk, a háztartási energia, valamint a szolgáltatások, attól elmaradó a többi főcsoport esetében volt. Az első félévben gyorsuló ütemben emelkedő élelmiszerárak növekedése az év második felében fékeződött, de augusztustól ugyanez mondható el általában a vásárolt javakról és szolgáltatásokról. Az élelmiszerek ára az év egészében 13,8%-kal, decemberben 9,5%-kal emelkedett. Az év folyamán legkevésbé, 1%-kal a tartós fogyasztási cikkek ára nőtt, ezen belül novemberben és decemberben az egy évvel azelőttihez viszonyítva is csökkenést mértek (–0,1; –0,7%).
Az Eurostat előzetes közlése szerint az Európai Unió 15 tagországában az éves fogyasztóiár-színvonal átlagosan 2,4%-kal, ezen belül az euro-övezetben 2,6%-kal volt magasabb, mint 2000 azonos hónapjában. Az országok közül a legmagasabb növekedési rátát Hollandiában és Portugáliában mérték (5,1, illetve 4,4%), a legalacsonyabbat pedig az Egyesült Királyságban (1,2%). Ausztriában és Németországban az átlaghoz közeli mértékben nőtt az árszínvonal.
A CEFTA-országok közül Csehország fogyasztói árai 2001-ben 4,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Lengyelországban 5,5%-kal, Szlovéniában 8,4%-kal, Romániában pedig 34,5%-kal nőttek az árak.
Az OECD közlése alapján néhány egyéb országra vonatkozólag is rendelkezésre állnak már az éves fogyasztóiár-indexek. Közülük a Koreai Köztársaság fogyasztói árai 2001-ben 4,3%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit. Norvégia megfelelő adata 3,0%, Svájcé 1,0%. Törökországban egészen más a nagyságrend, 54%-kal nőttek a fogyasztói árak a 2000. éviekhez képest.
2001 IV. negyedévében a munkavállalási korú népesség 64,1%-a, 4,1 millió fő volt jelen a munkaerőpiacon. Ezen belül a foglalkoztatottak száma 3,8-3,9 milliót, a munkanélkülieké 227 ezret tett ki. A foglalkoztatottak száma közel annyi volt, mint egy évvel korábban, a munkanélkülieké pedig 8,8%-kal kevesebb. A gazdaságilag aktívak számának csökkenésével párhuzamosan az inaktívak köre némileg bővült, az aktivitási arány valamivel csökkent.
A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,4 százalékponttal, 5,6%-ra mérséklődött. A 15–24 év közöttiek közel kétszer ekkora mutatója szintén csökkent. A munkanélküliség átlagos időtartama is rövidült, de még mindig meghaladja a 16 hónapot.
A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint decemberben a nyilvántartott munkanélküliek száma nem csökkent tovább, hanem 4,4%-kal emelkedett novemberhez képest, így létszámuk megközelítette a 343 ezret. Egy évvel korábban szintén növekedett a regisztrált munkanélküliek száma, de a mostaninál kisebb mértékben (3,0%). A decemberi zárónapon a regisztrált munkanélküliek 37%-a részesült munkanélküli-járadékban, 25%-a rendszeres szociális segélyben, 8%-a jövedelempótló támogatásban, 30%-uk pedig egyik formában sem kapott ellátást. A munkanélküli-ellátás egy főre jutó összege 27 500 forint volt, 18,0%-kal több, mint 2000 végén.
2001 első tizenegy hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokban, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a nonprofit szférában alkalmazásban állók száma lényegében ugyanannyit – 2,7 milliót – tett ki, mint egy évvel korábban. A versenyszféra megfigyelt körében 1,9 millió, a költségvetésben 790 ezer főt alkalmaztak. Mindkét szféra átlagos létszáma hasonló volt az egy évvel korábbi szinthez. A versenyszférát január–novemberben 0,1%-os létszámbővülés, ezen belül novemberben 0,9%-os létszámleépítés jellemezte az egy évvel azelőttihez képest. A költségvetésben a tizenegy havi átlagos létszám csökkenést mutat (-0,4%), novemberben viszont némileg (0,2%-kal) nőtt az itt alkalmazottak száma az előző év azonos időszakához képest.
Október után novemberben is gyorsult a bérkiáramlás. 2001 január–novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 100 600 forintot ért el, a gyermekkedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset pedig 63 400 forint volt. Nominálisan a bruttó keresetek 18,0%-kal, a nettó keresetek 16,3%-kal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest.
A nettó keresetnövekedési index magasabb a költségvetésben, a versenyszférában 15,4%-kal, a költségvetésben 18,6%-kal kerestek többet 2001 első tizenegy hónapjában, mint 2000 azonos időszakában, de a keresetek színvonala továbbra sem haladja meg a versenyszféráét. A költségvetés kereseteinek dinamikusabb növekedése a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 22,2%-os béremelkedésének következménye. A közszféra másik két területén a nettó keresetek kisebb mértékben – az oktatásban 16,1%-kal, az egészségügyben 14,2%-kal – növekedtek. A közigazgatás magasabb dinamikája a köztisztviselői illetmények emeléséből, valamint az október–novemberi jutalomkifizetésekből adódik. Az egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ág kereseteinek lassúbb ütemű növekedése pedig részben az előző évben kifizetett rendkívüli juttatás miatti magasabb bázis következménye.
A fizikai és a szellemi munka nettó díjazása közötti eltérés – részben a minimálbér-emelés, illetve az adózási rendszer hatására – némileg csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A közeledés mértéke a versenyszférában jelentősebb, de továbbra is itt markánsabb a szellemi foglalkozásúak nettó kereseti előnye a fizikaiakhoz képest (92,6%), mint a költségvetési szférában, ahol ez 60,2%.
2001 január–novemberében a reálkeresetek 6,3%-kal növekedtek. Ha a keresethez számítjuk a gyermekek utáni becsült adókedvezményt, 1,4 százalékponttal magasabb, 7,7%-os reálkereset-növekedés adódik.
A háztartások bruttó pénzvagyona november végén – a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint – 7,4 billió forint volt, folyó áron 13,4%-kal, összehasonlító áron 5,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A tartozásállomány folyó áron 45%-kal, volumenben kb. 35%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. E két tényező együttes hatására a 6,5 billió forintos nettó pénzvagyon összehasonlító áron 2,7%-kal nagyobb volt, mint 2000 novemberében. A megtakarítási tranzakciók összege január-novemberben – 2000. évi áron számolva – az előző év azonos időszakinál közel egynegyedével nagyobb mértékben, 211 milliárd forinttal növelte a háztartások megtakarítás-állományát.
