2005. negyedik negyedévében a K&H kkv bizalmi index +4 pont, mely szerint a kis- és középvállalkozások az előző negyedévhez képest (K&H kkv index:-14 pont) optimisták az elkövetkező egy év piaci folyamatait illetően. Az országos eredmények szerint ágazatonként a szolgáltatási szektor - amely az előző negyedévhez képest +19 pontot javult -, illetve a kereskedelem területén működő vállalkozások jövőképe - +15 pontos javulással - a leginkább bizakodó. Érdekes, hogy míg az előző negyedévben a leginkább borúlátóak a mezőgazdasági vállalkozások voltak (-19 ponttal), most 15 pontos javulást mutatnak. A vállalatméreteket tekintve a legnagyobb bizalomnövekedést a 100-300 millió forintos nettó árbevételű kisvállalatok mutatták (+21 pont), őket követték a 0-100 millió forintos nettó árbevételű mikrovállalatok (+17 pont), végül a 300-700 millió forint árbevételűek (+5 pont).
Országos gazdaságpolitika
A K&H kkv bizalmi indexének 18 pontos javulását nagymértékben befolyásolta a gazdaságpolitika alakulása. 2005. negyedik negyedévében a hazai kkv-vezetők ugyan még mindig negatívan értékelték a gazdaságot érintő döntéseket, de a megítélés jóval kedvezőbb volt, mint a megelőző negyedévekben hiszen - 32 pontról -11 pontra nőtt a részindex értéke. Csökkent az országos gazdaságpolitikával kapcsolatos eddigi bizalmatlanság: a vizsgált cégek 29%-a számolt be inkább vállalkozásbarát gazdaságpolitikáról.
A kereskedelmi vállalkozások 30%-a tart leginkább az 5% feletti közteher növekedéstől, a mezőgazdasági vállalkozásoknál pedig a legalacsonyabb az ettől való félelem (csupán 12%-uk számít 5% feletti közteher növekedésre). A költségterhek változásait különböző módon ítélik meg ágazatonként: az ipar 46%-a, a kereskedelem 49%-a szemben a szolgáltatás 39%-a és a mezőgazdaság 21%-a számít egyáltalán emelkedésre.
#page#
Közterhek
A K&H kkv bizalmi index javulásának másik fő összetevője, hogy a vállalkozások közterhekkel kapcsolatos kilátásai az előző negyedévhez képest jóval reménykeltőbbek. A kkv-k ugyan 2006-ra még mindig inkább a közterhek növekedését prognosztizálják, mint csökkenését, de bizakodóak a változások tekintetében. Jelentősen (11%-al) csökkent azon vállalkozások aránya, akik 5% feletti közteher növekedésre számítanak.
A kereskedelmi vállalkozások 30%-a tart leginkább az 5% feletti közteher növekedéstől, a mezőgazdasági vállalkozásoknál pedig a legalacsonyabb az ettől való félelem (csupán 12%-uk számít 5% feletti közteher növekedésre). A költségterhek változásait különböző módon ítélik meg ágazatonként: az ipar 46%-a, a kereskedelem 49%-a szemben a szolgáltatás 39%-a és a mezőgazdaság 21%-a számít egyáltalán emelkedésre.
Versenytársak, versenyhelyzet
A K&H kkv bizalmi index javulásának harmadik alappillére, hogy a vállalkozások a korábbi négy negyedévhez hasonlítva most értékelték legkedvezőbbnek a versenyhelyzetüket. A vállalkozások 33%-a szerint javul a versenyhelyzetük a következő 1 évben, míg 17%-ra csökkent (2005 Q2: 22%) a romlást prognosztizálók aránya. A kkv-k legfőbb konkurensüknek továbbra is saját ágazatuk többi vállalkozását (43%) és a multinacionális cégeket (38%) tekintik. Emellett a hazai kkv-k a szolgáltató és mikrocégeknek jelentenek legkomolyabb versenytársat.
Az elmúlt negyedévben csökkent a kelet-európai vállalatoktól való félelem (17%-ról 12%-ra). Az európai uniós vállalatokat kevésbé tartják versenytársnak a hazai piac szereplői, csupán a középvállalatok (32%-a) lát bennük némi konkurenciát. A megkérdezett cégek 11%-a nyilatkozott úgy, hogy egy vállalat sem jelent veszélyt számára. A középvállalatok számára már a multinacionális cégek jelentik a legnagyobb vetélytársat 45%-ban. Gyenge piaci versenyről az agrárszektor és a szolgáltatások számolnak be, a legkiélezettebb versenyről pedig az ipari vállalkozások és a kereskedelmi cégek, ahol jelentős a távol-keleti vállalatok nyomása.
A multinacionális vállalatokra a kkv-k inkább konkurenciaként (48%), mint üzleti partnerként (35%) tekintenek, bár az előbbi mérséklődött az előző negyedévben mért 50%-hoz képest 2005 utolsó negyedévében a megkérdezett vállalkozások majd fele (47%) továbbra is úgy gondolja, hogy versenyhelyzete azonos marad a konkurenseivel szemben, de 5%-kal nőtt azok száma, akik javulást várnak. A mezőgazdasági vállalkozások ezzel szemben elképzelhetetlennek tartják a versenyhelyzet javulását, a korábbi optimizmusukhoz képest stagnálásra számítanak A piacbővítő vállalkozások 54%-a inkább javuló versenyhelyzetet prognosztizál.
#page#
Árbevételi és eredményvárakozások
A felmérés megállapításai szerint a kkv-k pénzügyeik tekintetében is kedvezőbben látják a jövőt, mint az elmúlt negyedévben. A forgalomnövekedés becsült mértéke növekedett, nominálisan 10%-os értéket ért el. Legmagasabb növekedésre a kereskedelmi vállalatok számítanak (11%), legkisebbre a mezőgazdaságban tevékenykedők (4%). A kutatásban megkérdezett kkv-k több, mint fele, 52%-a az elkövetkező 1 évben több, mint 7%-os árbevétel növekedést vár.
A profitot illető várakozások most is szerényebbek az árbevétel-várakozásokhoz képest. A kereskedelemben (37%), valamint a kisvállalkozásoknál (38%) várnak legnagyobb mértékben 7% feletti nyereséget.
A beruházási kedv tekintetében jelentős elmozdulás nincs az előző negyedévhez viszonyítva. Ismét nőtt az informatikai beruházások iránti hajlandóság, a megkérdezett vállalatok 49%-a korszerűsítené meglévő IT-rendszereit. Az IT-beruházás leginkább a közepes és ipari cégekre jellemző.
Csökkent a vállalkozások ingatlanokba való befektetési (2005. Q2: 19%, jelenleg: 15%) hajlandósága is. Trendszerű változás, hogy az ingatlanok népszerűsége negyedévről negyedévre csökken.
Ugyancsak csökkent a gépjárművek vásárlása (utolsó negyedév: 31%, jelenleg: 29%) iránti kedv is. Gépvásárlásba érdekes módon nem az ipari és mezőgazdasági vállalkozások, hanem inkább a szolgáltatási szektor vállalkozásai fektetnének, jellemzően kis- és közepes cégek.
Az általános beruházási kedv a szolgáltatások területén működő vállalatoknál, valamint a középvállalatoknál a legnagyobb.
Vevői kapcsolatok
A legfontosabb részindex, amely többek között az árérvényesítő képességet és a fizetési határidők változását vizsgálja, az elmúlt négy negyedévben közel azonos képet mutat. Általánosságban elmondható, hogy csökken a vállalatok áremelési szándéka, 2005. negyedik negyedévében a vállalkozások 11%-a csökkenti árait, 32%-a nem tervez változást, 9%-a infláció alatt emeli, míg 36%-a az inflációt követi áraival és mindössze 4%-a tervezi árait az infláció felett emelni.
Fizetési határidők változása, érvényesítése
A válaszadó cégek szerint a megrendelők átlagos fizetési határideje 31 munkanap, amely javulást mutat az előző negyedévhez képest (34 munkanap). A kkv-k az idei évre 6%-os határidő növekedést jósolnak, ami megegyezik a korábbi várakozásokkal. A mezőgazdasági vállalkozások optimistábbak társaiknál, a jelenlegi 32 napos fizetési határidőhöz képest, 1 év múlva a fizetési határidők csökkenését remélik (30 napra). A legnagyobb határidő-növekedést a 300-700 millió forintos nettó árbevételű cégek prognosztizálják (16%). A beszállítói és a vevői fizetési határidők különbségéből adódó finanszírozandó időtáv a félévvel korábbi 10 napról 8 napra csökkent. E téren a mikrovállalkozások (10 nap) és a szolgáltatásban tevékenykedők (10 nap) vannak a legrosszabb helyzetben, mivel a fizetési határidők a beszállítók felé (20 nappal) náluk jelentősen rövidebb.
#page#
Új piacok, új termékek
A cégek innovációs hajlama nem változott jelentősen az elmúlt időszakban, még mindig magas, 32% az új terméket bevezetni kívánók, és 51%-ról 54%-ra nőtt az új piacra lépést tervezők aránya is. A profilt váltók kevesen vannak, ugyanannyian, mint az elmúlt háromnegyed évben (3%).
Az új terméket bevezetni kívánó vállalatok között élen járnak a kereskedelem területén működő cégek 39%-kal, és ugyancsak lelkes termékbevezető a középvállalkozások 40%-a.
A kínálatukhoz új piacot keresők legmagasabb arányban az ipar (63%) és a kisvállalkozások (58%) területéről kerül ki.
A bevezetni kívánt új termékeket a kkv-k csökkenő arányban kívánják új külföldi piacokon bevezetni (2005. Q2: 32%, jelenleg: 26%). A külföldi piacokat az ipari vállalatok 40%-a kívánja bevenni.
Szállítói kapcsolatok
A beszállítókkal kapcsolatos elvárások fontossági sorrendje a korábbiakhoz hasonló: a minőséget (94%), az ár (87%), a határidő (64%), és végül a hosszú távú kapcsolatra való törekvés (55%) követi.
A vezetők 56%-a hajlandó megbízhatóbb, de drágább beszállítókat igénybe venni. Ez leginkább a szolgáltatási szektorban jellemző, talán mert ez az ágazat a leginkább ügyfélfókuszú iparág. Ez alól kivételt a mezőgazdaság jelent, ahol csupán 39% vélekedik így.
A beszállítók kifizetésének határideje stabil képet mutat, nem számolnak a megkérdezett kkv- vezetők határidő-növekedéssel. A jelenlegi határidő 23 nap, 1 éven belül 24 napos határidővel kívánnak fizetni beszállítóiknak.
#page#
Monetáris politika
A kkv szektor várakozásai az elmúlt négy adatfelvétel mindegyike során forintgyengülést mutattak. A jelenlegi kutatás is megerősíti, hogy a kkv-k továbbra is a forint gyengülését várják az elkövetkező egy évben. A megkérdezett kkv-vezetők 46%-a szerint gyengül, 34%-a szerint stabil marad, 12%-a szerint erősödik a forint az idei évben.
Európai Unió
Az európai uniós pályázatokhoz való hozzájutást a vállalatvezetők többsége (39%) továbbra is nagyon nehéznek tartja, bár az előző negyedévhez (41%) képest kissé javult a kérdés megítélése.
A pályázati lehetőségekkel leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei optimisták, 79%-uk tartja reálisnak európai uniós támogatás elnyerését.
Borúlátóak a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, ezen cégek csupán fele (51%) tartja reálisnak uniós pályázat elnyerését.
Az európai uniós pályázati lehetőségekről tudósító legfőbb információ-forrásnak a válaszolók továbbra is a nem kormányzati honlapokat jelölték meg (61%). Második helyen a sajtó hasábjait említették (27%), ezt követik az egyéb szakmai szervezetek (25%), a könyvelő (16%) és végül az állami tájékoztatás (16%).
Munkaerő, bérek:
A megkérdezett kkv vezetők 68%-a további és fokozódó bérnövekedést prognosztizál. A legnagyobb arányú bérnövekedést a kereskedelemben, és meglepő módon a mezőgazdaságban várják a kérdezettek.
A valós bérrel bejelentett munkavállalók aránya a kkv-vezetők meglátása szerint stagnál. Az arány a szolgáltatási szektorban (62%) a legalacsonyabb, a mezőgazdaságban (78%) a legmagasabb, és a vállalatméret növekedésével növekszik.
A munkaerő-kiválasztás szempontjainak sorrendje megegyezik a korábbi időszakéval. Legfontosabb az elkötelezettség (56%) és a tapasztalat (48%).
Az előző negyedévhez képest nem változott kiugró mértékben a 4 vagy több alkalmazottat felvenni szándékozó vállalatok aránya (11%-ról 8%-ra). Emellett a kereskedelemben nagyobb mértékben várható enyhe munkaerő növekedés, hiszen 30%-uk tervezi 1-4 fő felvételét, szemben az átlagos 23%-kal.
