A K&H kkv bizalmi index vonatkozó kérdése azt firtatja, hogy a kkv döntéshozók véleménye szerint a szektorukban milyen mértékű a könyvelésben nem megjelenő árbevételek aránya. A felmérés kkv árbevételi kategóriák és szektor szerint is vizsgálja a könyvelési látenciát; előbbi alapján három kategóriába sorolja a magyar kis- és középvállalatokat: 20-100 millió közötti, 100-300 millió közötti, valamint 300 millió és kétmilliárd forint közötti csoportokba. Eszerint leginkább a legkisebbeknél volt számottevő a bevételek fehéredése, esetükben 9 százalékpontos csökkenéssel érte el a 10 százalékot a mutató.

Bár önmagában nem meglepő, hogy szerintük a legnagyobbaknál a legalacsonyabb a nem könyvelt bevételek aránya, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a jelenlegi 7 százalék új rekord esetükben, ilyen alacsony értéket még soha nem mért a kutatás. A középső kategóriában kisebb visszaesés tapasztalható, ugyanis az előző negyedévhez képest két százalékponttal nőtt a könyvelésben nem látható bevételek döntéshozók által gondolt aránya, 11-ről 13 százalékra.

Szektor szerint nézve az adatokat, a kereskedelmi és az ipari cégek 11-11 százalékkal, a szolgáltatók pedig 10 százalékkal többnyire egységesen mozognak, náluk 4-5 százalékpontos csökkenést mutat a becslés értéke az elmúlt 3 hónapban. Némileg szembe megy a többi területtel a mezőgazdaság, ahol szintén minimálisan, de romlott a helyzet: 12-ről 13 százalékra emelkedett a nem könyvelt bevételek vélt aránya.