'89-es szinten az államadósság

Nagy utat jártunk be, mostanra azonban a magyar államadósság visszatért a rendszerváltáskor fennálló szinthez. Az elmúlt tizenhét év kormányzati gazdaságpolitikái hol húztak, hol lazítottak a költségvetési fegyelmen, így a 2001-re a GDP felére csökkent államadósság mára ismét 67 százalék közelébe emelkedett.

A rendszerváltást követő években a GDP-arányos adósság viharos sebességgel emelkedett, 1993-ra 88,2 százalékot tett ki. A folyamat mögött a politikai-társadalmi átalakulással járó veszteségek, a rohamosan visszaeső GDP, az állami adósságátvállalások, az OTP kedvezményes lakáshitelének piacivá tétele, majd az óriási összeget felemésztő bank- és adóskonszolidáció álltak.

1992-ben a piacgazdaság alapjait jelentő intézményrendszer kialakításának törvényi kerete felállt, de a számviteli és a csődtörvény hatására a törvényes szelekció révén vállalatok ezrei váltak működésképtelenné. A folyamatot drasztikusan csökkenő költségvetési bevételek és növekvő munkanélküliség kísérték, s az infláció 38 százalékon tetőzött. A rövid távú államkötvények után 30 százalékot fizetett az állam, így az adósság kamatkiadásai hólabdaszerűen dagasztották a hiány amúgy is növekvő adósságmértékét.

Finanszírozási megoldások

A költségvetés finanszírozását 1991-ig a Magyar Nemzeti Bank külföldiforrás-gyűjtéssel, majd a devizahitelek kedvezményes forinthitelekké alakításával valósította meg. Az így kiadott hitelek kamata azonban még az árfolyamkockázatot sem fedezte, ezért az árfolyamváltozás következtében a jegybanknál keletkező átértékelési veszteség ellensúlyozása érdekében létrehoztak egy speciális nullakamatú, lejárat nélküli, költségvetéssel szemben fennálló hitelállományt, amely automatikusan növekedett a forint gyengülése esetén.

Az államadósság finanszírozásának e rendkívül speciális jegybanki gyakorlatát 1993-tól módosították, majd az 1997 elején végrehajtott adósságcsere keretében végleg megszüntették. A nullakamatú hitelállományt teljes egészében, a kedvezményes kamatozású elemeket pedig részben piaci kamatozású devizahitelekké váltották át. Innentől a költségvetés finanszírozását és az adósság kezelését teljeskörűen az Államadósság Kezelő Központ vette át, amely a pénzügyminiszter közvetlen irányítása alatt végezte tevékenységét.

Az 1995-ös makroökonómiai stabilizáció keretében - vagyis a Bokros-csomag intézkedései révén - a gazdaságot egyensúlyi pályára helyezték, időleges növekedési áldozatok árán, de megteremtették a '90-es évek végének dinamikus fejlődését. 1996-tól egészen 2000 végéig a stabilizálódás, majd az időszakra jellemző feszes költségvetési politika következtében csökkenni kezdett az államadósság GDP-hez mért aránya, s a privatizációs bevételek költségvetés finanszírozását segítő szerepe révén az adósságállomány 2001 elejére 51 százalékra zsugorodott. A szűkülő állomány csökkenő kamatterheket jelentett a költségvetés számára, ami további néhány év kitartó fiskális politikája mellett jelentős eredményekre vezetett volna.

Mintapéldája a túlköltekezésnek

2000 után - a recessziós nemzetközi gazdasági környezetben - az akkori kormányzat anticiklikus, kormányzati többletkiadás által indukált gazdaságserkentő politikája, majd a következő évi választásokra jellemző túlköltekezések révén lazult a költségvetési fegyelem.

A parlamenti választásokat követően további problémák keletkeztek a 2002 szeptemberében bevezetett kétszer 100 napos programmal, amit már szinte teljes egészében az államadósság növeléséből fedezett az új kormány.

A 2002-es év igazi mintapéldája volt annak, hogyan lehet tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér. Az eredmény: 2001-hez képest 4,4 százalékponttal emelkedő államadósság-ráta, amelyet az államadósság-kezelés keretében az ÁKK döntően forintállampapír kibocsátásával finanszírozott.

A költekezési kedv 2003-ban nemhogy csökkent, hanem egészen 2006-ig növekedett. Közrejátszott ebben a 2004-es európai uniós csatlakozás miatt megváltozó bevételi struktúra éppúgy, mint a gazdaság teljesítményét meghaladó bérnövekedés, az át nem gondolt adócsökkentés, az időben meg nem állított államilag támogatott lakásvásárlási hitelek, az egészségügyi rendszer egyre növekvő hiánya, az állami vállalatok adósságainak átvállalása. 2006-ban a deficit már elérte a 9,6 százalékot, az államadósság pedig a GDP 65,2 százalékát tette ki.

A teljes cikket a Piac és Profit decemberi számában olvashatják.

Véleményvezér

Zalaegerszegen lenyúlta a civilek pénzét a Fidesz

Zalaegerszegen lenyúlta a civilek pénzét a Fidesz 

A pénzelosztás mintha részrehajló lenne, nem kicsit.
Már Bulgária is faképnél hagyott minket

Már Bulgária is faképnél hagyott minket 

Dobhatják a levát a bolgárok.
Eszkalálódik az ukrajnai háború

Eszkalálódik az ukrajnai háború 

Immár akár Moszkvát is elérheti az ukrán hadsereg rakétákkal.
Jönnek az oroszok, nem állnak meg az ukrán határnál

Jönnek az oroszok, nem állnak meg az ukrán határnál 

Új keményvonalas katonai parancsnok irányítja az orosz szárazföldi erőket.
A Romániában élő magyarok által is támogatott új elnök teljesen szembe megy Orbán Viktorral

A Romániában élő magyarok által is támogatott új elnök teljesen szembe megy Orbán Viktorral 

Lengyel-magyar barátság helyébe, lengyel-román került.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo