A külföldiek kilencven százaléka a határ menti térségekben és a főváros, valamint közvetlen környezetében vásároltak. A két térségen kívül csak eseti vásárlások fordultak elő. A legtöbb, általuk bonyolított adásvétel a VIII. kerülethez köthető. Ebben a kerületben a legaktívabbak a nyugat-európai és amerikai vásárlók mellett az ukránok voltak.

A külföldiek döntően készpénzzel fizetnek (95,3 százalékuk), ezzel szemben hitelt elvétve vesznek igénybe. A magyar vásárlók esetében mást mutat a gyakorlat, jóval kevesebben finanszírozzák a tranzakciót készpénzzel (63 százalék), és többen vesznek fel hitelt (28 százalék).

A külföldiek körében a használt téglalakás a legkedveltebb, a vevők 51,6 százaléka dönt ilyen ingatlantípus mellett. A nem Budapesten vásárlóknál a használt ház a favorit, a vevők 42,2 százaléka választ házat, míg a panel és az új építésű lakás elhanyagolható esetükben. A magyar vásárlási szokások ettől is jelentősen eltérnek, a magyarok 18 százaléka választ panelt, új építésű lakást pedig a vevők 7,3 százaléka.

De a nemi arányok megoszlása is különböző: honfitársaink esetében nagyjából ugyanannyi nő és férfi jelenik meg az ingatlanpiacon, míg ugyanez a külföldieknél 59,4 százalékkal erős férfi dominanciát tükröz – ismertette a szakember, aki a korfával kapcsolatban megjegyezte: a magyarokhoz hasonlóan a külföldieknél is jelentős a középkorúak túlsúlya: az 50-64 év közötti vásárlók aránya 35,7 százalék, míg a 40-49 év közöttieké 25 százalék. Fiatalból kevés van a magyar ingatlanpiacon, 30 év alatt az összes külföldi vásárló csupán 8,9 százaléka vásárol nálunk.