Tavaly a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság kilábalása a recesszióból. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat.

Az idei növekedés fő mozgatórugója az az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. A fogyasztás fellendülése azonban csak fokozatosan halad, ugyanis a háztartások először a megtakarításaikat próbálják visszapótolni a megemelkedett bértömeg elköltése helyett.

A háztartások fogyasztási kiadása kismértékben javult előző negyedévhez képest, 0,6 százalékos növekedést mértek, az év/év alapon mért 3,4 százalékos bővülést a bázishatás is segítette - írta kommentárjában Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője a KSH GDP-adataira ragálva. 

Eszerint a gazdasági teljesítményt az első negyedévben a nettó export támogatta, miután az import volumene nagyobb mértékben (9,2 százalék) csökkent, mint az exporté (5,3 százalék). A gazdaság megközelítőleg negyedét kitevő hazai ipar az előző negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent, igazított adatok szerint.

Az látható, hogy az előző negyedévhez képest nem romlott érdemben az ipar teljesítménye, az előző év azonos időszakához képest mért 4,2 százalékos csökkenésben (nyers adat) szerepet játszott az idei kettővel kevesebb munkanap. Az év hátralévő részében a fogyasztás és az ipar kisebb fellendülésével az import jelentős növekedésére számítunk, míg az export szignifikáns növekedésének gátat szab a gyenge külső konjunktúra.