A 2003 óta évente kiosztásra kerülő Környezeti Megtakarítás Díj megalapításának célja annak a tévhitnek az eloszlatása volt, hogy a "több környezetvédelem több pénzbe kerül". Ennek alátámasztására a KÖVET 2002 óta az Ablakon bedobott pénz című évente megjelenő esettanulmány-kötetében összegyűjtött 294 olyan megvalósult intézkedést, amelyek egyszerre hoznak környezetvédelmi és gazdasági hasznot. A 294 környezetvédelmi intézkedéssel járó összes anyagi megtakarítás 18,75 milliárd forint! A vállalatok megspóroltak 730 GWh energiát, 18 ezer tonna kén-dioxid nem jutott ki a levegőbe, 544 tonna lúg felhasználását váltották ki. Az intézkedések nagy része semmilyen beruházást nem igényelt, szervezéssel vagy a munkatársak környezettudatosabb viselkedésével érték el.
Idén 16 cég indult a pályázaton, összesen 57 környezetvédelmi intézkedéssel. A zsűri négy kategóriában (három éven belül megtérülő intézkedés, három éven túl megtérülő intézkedés, kis- és középvállalat kategória, innovációs díj) hirdet győztest a KÖVET Egyesület október 28-i éves konferenciáján, ahol ünnepélyes keretek között Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adja át a díjakat. A győztes vállalatok versenybe szállhatnak az Európai Unió "Európai Üzleti Díj a Környezetért" elnevezésű díjáért.
Megtérülő programok
A zsűri tagjai: Bárczi István, az SGS Hungária Kft. környezetvédelmi üzletágvezetője, Bodroghelyi Csaba, a KÖVET Egyesület ügyvezető igazgatója, Bognár Károly, a CIB Bank Zrt. sajtó- és társadalmi osztályának vezetője, Fóris Ferenc, az ÁAK Zrt. minőségügyi vezetője, Krómer István, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosi Hivatal főosztályvezetője, Németh I. Gergely a Hulladéksors főszerkesztője. "Óhatatlanul felmerült a kérdés az értékelés során, hogy vajon melyik gondolat volt az elsődleges a pályázatokban bemutatott fejlesztésekben: növeljük a gazdaságosságot és környezeti haszonnal is jártunk, vagy javítsunk a környezeti kibocsátásunkon, hiszen ez még meg is térül. Szerencsére nehéz éles különbséget tenni e szempontból a pályázó cégek megoldásai között, ami azt mutatja, hogy a környezeti érzékenység egyre inkább a vállalatok gondolkodási folyamatának szerves részévé válik" - mondta Fóris Ferenc, a zsűri tagja.
Az esettanulmányok is azt bizonyítják, hogy a környezetvédelemre fordított összeg nem "ablakon kidobott pénz", hanem sok esetben rövid időn belül megtérül, gazdasági haszonhoz, versenyelőnyhöz juttatja a környezettudatos szervezeteket és sok esetben nem beruházáshoz kötött, pusztán viselkedési változtatással elérhető.