Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Mint az Ön előtt is ismert, hazánk számára is kötelező az épületek energetikai tanúsítási rendszerének bevezetése a 2002/91/EK direktíva nyomán. Az erről szóló jogszabály életbe lépésének végső határideje 2009. január 1. Ismereteink szerint a hazai joganyag előkészítése megtörtént, elfogadása azonban még várat magára.
Levelünk célja, hogy a jogszabályról való döntés előtt ismertessük szakmai érveinket a tanúsítvány bevezetése mellett. Érveinket nemzetközi tapasztalatokra, szakértői véleményekre valamint a tanúsításhoz kapcsolódó szakmai programjaink eredményeire alapozzuk.
Az épületek energiatanúsítási rendszere számos európai országban sikeresen bevezetésre került. A tanúsítás legfontosabb haszna, hogy laikusok számára is könnyen értelmezhető, hiteles piaci információt jelent az ingatlanpiacon, azaz - ahogyan a háztartási gépek piacán már megszokott - a vevők az "energiacímke" alapján előre tájékozódhatnak leendő lakásuk energiahatékonyságáról.
Az energiatanúsítvány sikeres bevezetése esetén, informatív szerepével több szempontból is jótékonyan hat a piacra, ezáltal érdemben befolyásolja az épületállomány energiahatékonyságának szintjét:
- A tanúsítványban szereplő egyedi, lakásra szabott energetikai beavatkozási javaslatok segítik a tulajdonosokat ingatlanjuk energetikai korszerűsítésében, azaz elősegítik a tényleges energiamegtakarítást, azaz csökkentik a háztartások energiaköltségeit.
- A hiteles információ piactisztító hatással bír, visszaszorítja a vevők esetleges félretájékoztatását a várható energiafogyasztásról.
- A középületek esetében a tanúsítás amellett, hogy az üzemeltető számára nyújt hasznos ismereteket, szerepet kap az intézmények által szolgált lakosok, iskolások stb. energiatudatosságának növelésében.
- Érdeklődést generál a jobb energetikai paraméterekkel rendelkező lakások iránt, így hosszú távon a hazai épületállomány energiahatékonyságának javításához is hozzájárul. A javulás az ország szintjén is érezhető változásokat hoz a jobb ellátásbiztonság, versenyképesség és az éghajlatvédelem területén.
- Növeli a lakosság érdeklődését az energiahatékonysági szolgáltatások, termékek illetve a megújuló energiák felhasználása iránt, ezáltal élénkíti a piacot.
- A fellendülő energiahatékonysági és megújuló energia piac munkahelyteremtő hatással is bír.
A fenti hasznok ellenére az új jogszabály bevezetését számos szakmai és politikai vita kíséri, melynek fókuszpontjában a tanúsítás lakosságra háruló költségei állnak. Az ellentmondások abból adódnak, hogy a tanúsítás a Magyarországon kidolgozott módszertan szerinti szigorú műszaki felkészültséget, sokéves mérnöki tapasztalatot kíván, ez a követelmény azonban olyan magas költségeket róna a lakosságra, amely egyfelől vállalhatatlan, másfelől nem állna arányban a tanúsításból eredő előnyökkel és hasznokkal. Az árak állami eszközökkel való mesterségesen alacsonyan tartása viszont a piac megüresedéséhez vezethet.
A fentiekből következően megalapozottan állítható, hogy a tanúsítás bevezetésének érdemi akadálya ma a tanúsítvány elkészítésére jogosultak szűk köre. Az új jogszabály tehát akkor lehet sikeres, ha arra olyan létszámú szakértői háttér áll rendelkezésre, amely már képes valódi versenyt generálni. Ennek legfontosabb feltétele a jogosultsági kör kiterjesztése.
Nyugat-európai tapasztalatok alapján a tanúsítás egy jól működő, megfelelő számú versenyzővel ellátott szakértői piacon az árak lakásonként 100-150 euró és családi házanként 200-300 euró körül alakulnak. Az árak viszonylagos alacsonyan tartásához hozzájárul az is, hogy számos országban nem kötik felsőfokú energetikai végzettséghez a tanúsítást, csak speciális szakvizsgához.
Az Energia Klub véleménye szerint, ha a tanúsítás ára a piaci versenynek köszönhetően csupán töredékét jelenti majd egy-egy lakás eladási vagy éves bérbeadási árának, és a lakosok megfelelően széleskörű tájékoztatást kapnak róla, továbbá érzékelik majd a belőle származó előnyöket, az új jogszabály bevezetése nem ütközik majd a társadalom ellenállásába.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Bízunk benne, hogy fenti szakmai érvek meghallgatásra találnak a jogalkotásban, és az energiatanúsításról szóló születendő jogszabály az épületek energiahatékonyságának javulását, ezáltal az ország közös érdekét szolgálja majd.
Tisztelettel:
Budapest, 2008. június 23.
Király Zsuzsanna
energiahatékonysági programvezető
