100 millió tonna műanyag termelődik évente, amiből 10 millió tonna az óceánban végzi. Az óceáni áramlatoknak köszönhetően ezek a hulladékok egy pontban tömörülnek össze, az áramlatok találkozásánál. A hulladékszigeteket alkotó szemét 80 százaléka a szárazföldről származik, míg 20 százaléka hajókról. Összetétele alapján található benne üveg, alumínium doboz, orvosi hulladék, de legnagyobb részben, azaz 90%-ban műanyag, aminek egy része vizes flakonok, kupakok, műanyagpoharak és halászhálók, nagy része pedig a műanyaggyártás melléktermékeként keletkezett műanyag pellet - írta az Ecolounge.hu.
Földünkön több ilyen úszó szeméttelep is megtalálható. A legismertebb a Csendes-óceán északi áramlatainak fogságában kering, Hawaii és Kalifornia között. Az áramlatok a tengeri szennyeződéseket Észak-Amerika és Japán partjairól, valamint a Csendes-óceán északi részéről gyűjtötték össze, mérete 700 ezer km² és 15 millió km² közötti. Ez a szemétsziget a Csendes-óceán területének 0,41% - 8,1%-a, a legoptimistább becslés esetén is Magyarország területének több mint a hétszerese!
A legtöbb műanyagnak 400-500 évre van szüksége a teljes lebomláshoz, addig csak egyre kisebb méretűre darabolódnak, olyan apróra, hogy még planktonokban is megtalálhatóak. A vízbe kerülő eldobott hulladék 70 százaléka pedig a tengerfenéken végzi. (Az EU ezért leszámol a műanyagzacskókkal.)
Addig is nekünk kell tudatosabbnak lennünk és kevesebb szemetet termelnünk. Követendő példa lehet a zéró hulladék mozgalom, ami a hulladéktermelést háztartásokban nullára kívánja csökkenteni. De ha már hulladék keletkezik, akkor azt próbáljuk meg hasznosítani és újrafelhasználni, így akár pénzt is kereshetünk.
