Egy vállalkozás - definíciója szerint - arra jön létre, hogy a rendelkezésére álló szellemi és anyagi tőkével, a piacon a kockázatokat felvállalva, tevékenysége során folyamatosan fejlődjön, növekedjék, és tulajdonosai számára lehetőleg minél több nyereséget termeljen. Az utóbbi évtizedben azonban jelentősen megváltozott a cégek hozzáállása: a vezetők, tulajdonosok holisztikusabb, a vállalat napi működésén túlmutató célokat is kialakítottak. A cég közvetlen környezete - a partnerek, az alkalmazottak, a versenytársak és a helyi közösség - mellett fontossá vált a hosszú távú tervezés és a környezet iránti felelősség is.

Szemléletváltás

A folyamat úgy is értelmezhető, hogy a vállalatok a társadalmi felelősségvállalás terén kialakított stratégiájukat (CSR) egy átfogóbb, a fenntartható fejlődést szem előtt tartó szemlélettel bővítették.

A felelősen működő vállalkozások tudatos gazdálkodásukkal sokat tesznek önmaguk és környezetük jobbá tételéért. Az újrahasznosított anyagok használata, az erőforrások hatékony felhasználása, a tudatos működés egyéb megjelenései nemcsak rövid távú anyagi érdekek miatt térülnek meg, hanem hosszú távon fenntartható fejlődést tesznek lehetővé. A termelés, a gazdálkodás környezetbaráttá formálása, a termékek és szolgáltatások természetet szolgáló - és nem romboló - átalakítása elindult. (Az üzleti magatartás megváltozásának elemzése nem tartozik e cikk tárgykörébe.)

A cégek, kormányok, országok - és polgáraik - hozzáállásában 2007-ben jelentős előrelépések történtek. Február és május között - több szakaszban - az ENSZ Kormányközi Testülete nyilvánosságra hozta jelentését az éghajlatváltozásról (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC). Az Európai Unió állam- és kormányfői pedig márciusban elfogadták azt a kezdeményezést, hogy az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a megújuló energiaforrások aránya az unió teljes energiafogyasztásában érje el a 20 százalékot.

Ennek érdekében nem csupán a törvényhozó és a végrehajtó hatalom tehet lépéseket, hanem - a kényszerű korlátozások és előírások bevezetése előtt - a vállalatok, intézmények és maguk a fogyasztók is.#page#

Globális felszólítás

Az ENSZ 2000-ben indította útjára Globális Egyezség (Global Compact) programját, hogy előmozdítsa az üzleti világban a munkakörülmények javítását, az emberi jogok és a környezetvédelem ügyét, valamint a korrupció elleni harcot. A programhoz 2007 júliusáig 116 ország 4200 vállalata, társadalmi szervezete, alapítványa, kormányzati intézménye csatlakozott, Magyarországról tíz szervezet és vállalkozás, köztük multinacionális cégek helyi érdekeltségei (Ernst & Young, Coloplast), magyar nagyvállalatok (Mol, Magyar Posta), Budapest Főváros Önkormányzata, a Rádió C, a Demos Magyarország, az Adecco Személyzeti Tanácsadó Kft. és a Levegő Munkacsoport.

Ugyancsak 2007 júliusára világszerte 153 vállalat kötelezte magát, hogy csökkenti a tevékenysége során keletkező szén-dioxid-kibocsátást, egyúttal felszólítja az országok kormányait, hogy tegyenek többet az éghajlati változások enyhítéséért. A világ vezető nagyvállalatainak (nehéz- és építőipar - Alcoa, Lego, Airbus, IKEA, Lafarge; élelmiszeripar - Coca-Cola, Unilever, Cadbury; szolgáltató cégek - Deloitte, Allianz, Japan Airlines, China Containers; ITK szektor - British Telecom, Deutsche Telekom, Ricoh, SAP, Telefonica; energiaipar - OMV, Senoko Power) képviselői, valamint 53 amerikai, ázsiai és európai kis- és középvállalat által aláírt, a kiotói jegyzőkönyvhöz készült útmutatón alapuló dokumentumhoz (Caring for Climate) cégek ezrei csatlakozhatnak majd.

Magyarországon is elindultak az ENSZ és az EU fenntartható fejlődést elősegítő programjai. Így például a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Tisztább Termelés Magyarországi Központja és a REC Magyar Iroda által elindított Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások keretprogram célja olyan termelési eljárások és fogyasztási szokások támogatása, amelyek csökkentik a környezet terhelését. A keretprogram ma is folyó vitái után határozzák meg a programok finanszírozási lehetőségeit és az akciótervek részleteit.

A mindennapok lehetőségei

Bár a világméretű kampányban magyar cég egyelőre még nem vállalt szerepet, itthon is történtek előremutató lépések a klímaváltozás elleni fellépésben. Például a Pannon kezdeményezésére tavaly alapított Társadalmi Felelősségvállalás Napján idén júniusban nyolc nagyvállalat tett felajánlást szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére a napi működés és a cég tevékenységének egyes mozzanataiban: a mobilszolgáltató például a nem használt számítógépek kikapcsolására, az üres helyiségekben a villany lekapcsolására, a Nokia az irodai berendezések éjszakai kikapcsolására kötelezte magát, a Richter üzemeiben energiatakarékos izzók, alkonykapcsolók használatával és a víz újrahasznosításával oldja meg a környezetterhelés csökkentését.

Teljes cikk a Piac és Profit magazin nyári számában.