Bár az elmúlt öt év során jelentősen nőtt azon magyarok száma, akik szelektíven gyűjtik az italos kartondobozokat, elégedettek mégsem lehetünk - jelentette ki Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója, a témában tartott sajtótájékoztatón. Elmondása szerint hazánkban 5,5 millió embernek van meg a lehetősége, hogy szelektíven gyűjtse a háztartási szemetét, ám hogy ezt ténylegesen mennyien használják ki, arról nincsenek pontos adatok.
Az italos kartonokat valamivel kevesebben, 3,4 millióan szelektálhatnak, a felmérések szerint azonban csak körülbelül harmaduk jár hetente legalább egyszer a gyűjtőszigetekhez ilyen célból - egészítette ki az ügyvezető igazgató szavait Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) vezetője.
Budapest lemaradt
Érdekesség, hogy amíg hazánk szelektív gyűjtésének egyharmadát a főváros termeli ki, addig a kartondobozokból az országos 8 százalékos aránynál jóval kevesebb, 2,8 százalékot produkálnak a budapestiek. A Piac és Profit kérdésére válaszolva Viszkei György elmondta, hogy ez részben annak köszönhető, hogy a fővárosban sokáig kérdéses volt, hogy mely másik háztartási hulladékkal együtt gyűjtsék a kartondobozokat. Végül másfél éve a papír mellett döntöttek, így a szelektív gyűjtés is csak akkor kezdődhetett meg, ami megmagyarázza a gyenge számokat az igazgató szerint.
A probléma nem egyedülálló, hiszen az országban nincs egységes gyakorlat: Győrött és Érden ugyancsak a papírral, Szentendrén és Dunaújvárosban a fémmel, de például Nyíregyházán és Debrecenben a műanyaggal együtt gyűjtik a kartondobozokat.
A hulladékokat végül az arra specializálódott helyeken szétválogatják, majd a száz százalékban hasznosítható italos kartondobozokat Németországba, vagy Ausztriába szállítják feldolgozásra. Ezzel kapcsolatban Baka Éva kiemelte, hogy az osztrák gyár a fővárostól mindössze 300 kilométerre van, így a szállítás nem okoz komoly környezetvédelmi károkat. (A szelektíven gyűjtött magyarországi műanyag-hulladékok zömét már nem Kínában hasznosítják újra, hanem Európában, s a közeljövőben ez a tevékenység egyre inkább belföldre tevődik át.)
Távol Európától
Amíg 2004-ben az italos kartondobozok 2,5 százalékát hasznosítottuk, addig tavaly már nyolc százalékot. A növekedés egyértelmű, ám még mindig jelentősen le vagyunk maradva a többi európai országtól: a csúcsot Luxemburg jelenti a maga mintegy kilencven százalékával, de Belgium 72, illetve Németország 65 százalékától is jelentősen elmarad hazánk.
A környező országok közül a cseheknél is elérték már a 18 százalékos hasznosítási arányt, Románia és Lengyelország azonban Magyarországnál is rosszabb adatokkal rendelkezik, hiszen mindössze egy-két százalékot ért el az italos kartondobozok hasznosítása. (Házon belüli szelektív hulladékgyűjtéssel a társasházak szemétdíjainak 20-30 százaléka spórolható meg.)
Felvilágosító kampány indul
A cél az lenne, hogy Magyarország 2020-ra elérje a húsz százalékot, ennek érdekében azonban szükség van a lakosság szemléletváltására is - emelte ki Baka Éva. A kartondobozok ugyanis szinte kizárólag a lakosságtól kerülnek a hulladéktárolókba - szemben az összes szeméttel, ahol 45 százalékot az ipar és a kereskedelem termel ki -, így nélkülözhetetlen a "nagyon aktív lakossági részvétel".
Ennek érdekében a két szervezet február hetedikén elindított egy országos kampányt, ahol az italos kartondobozok szelektív gyűjtésére hívják fel a figyelmet. Az akció Budapestről indul, és a jelenlegi állás szerint Törökbálint és Debrecen érintésével nyáron tér ismét vissza a fővárosba.
Természetesen a lakossági részvétel önmagában nem elegendő, a program sikeréhez szükséges a megfelelő infrastruktúra megléte is. Kérdésünkre válaszolva Viszkei György elmondta, hogy az ideális az lenne, ha minden ezer lakosra jutna egy gyűjtősziget, úgy, hogy az legfeljebb 100-150 méterre van a lakhelytől. Ez jelenleg nincs meg, Budapesten például ezer szelektív gyűjtőhely van, ami 700-800 kevesebb az ideálisnál, ám a tervek szerint a közeljövőben még 400 fognak átadni.
