London előző, munkáspárti vezetője, Ken Livingstone öt éve honosította meg a világszerte sok fővárosban figyelemmel kísért londoni belvárosi behajtási díjrendszert, amelynek meghirdetett fő célja a zsúfoltság és a légszennyezettség csökkentése. A díj kezdetben napi 5 font volt, de ezt három éve 8 fontra emelték, és a díjasított zónát tavaly az eredeti 20 négyzetkilométeres legbelső térségről a kétszeresére növelték.

Boris Johnson, az új polgármester, aki a tavaszi helyhatósági választásokon győzte le munkáspárti ellenfelét, csütörtökön jelentette be, hogy több mint egyhavi lakossági konzultáció után megkezdi a díjasított zóna eredeti határainak visszaállításához szükséges jogi intézkedéseket. A felmérésbe bevont londoniak több mint kétharmada, az üzleti vállalkozásoknak pedig csaknem a 90 százaléka pártolja a díjfizetős övezet régi területének visszaállítását.

A hibrid nem

A díjat minden négy- vagy több kerekű, belső égésű motorral hajtott, nem tömegközlekedési vagy egyéb közszolgálati jármű vezetőjének meg kell fizetnie, ha hétköznap reggel hét és este hat óra között kocsijával átlépi a kijelölt zóna határát. A fizetési kötelezettség nem vonatkozik a hibrid üzemű magánautókra, valamint a motorkerékpárokra. Livingstone, az előző polgármester a nagy fogyasztású személyautók díját idén ősztől 25 fontra emelte volna, de ezt az intézkedését a májusi helyhatósági választásokon győztes konzervatív utód már a nyáron törölte.

A Munkáspárt londoni városházi frakciója csütörtökön "ostobaságnak" nevezte Johnson újabb döntését a díjfizetős behajtási övezet területének visszacsökkentéséről, mondván: a város évi 70 millió font bevételtől esik el, amit a tömegközlekedés fejlesztésére lehetett volna fordítani, emellett növekedni fog a forgalom és a légszennyezés. A londoni kereskedelmi és iparkamara ugyanakkor "a józan ész győzelmének" nevezte a döntést, mivel a zóna kiterjesztése komoly forgalomcsökkenést okozott az érintett negyedek üzleti vállalkozásainak.