A klímaváltozás hatással van az építészetre. Egyre inkább divatossá válnak az energia-felhasználást csökkentő megoldások, hiszen a fogyasztások jelentős része az épületekben generálódik. Ha kevesebb energia igénybevételével teremtjük meg az élethez szükséges feltételeket, már tettünk valamit a környezetünkért.

Környezettudatos építészet

Tudják ezt az építészek is. A Kormányzati Negyed nyertes tervpályázata a talajvízből és a talajból nyert energiát hasznosít. Emellett összegyűjtik az esővizet, amellyel ellátják a víztakarékos mellékhelyiségeket, és ezzel locsolják a zöld tetőt, valamint a homlokzatokat árnyékoló növényeket. Egyre nagyobb a divatja az olyan épületeknek, ahol nincs szükség klímaberendezésre ahhoz, hogy a nagy melegben is hűvös maradjon. Ezt a régebben alkalmazott megoldások újraélesztésével is el lehet érni. Ilyen például a kinti veranda, vagy a ház előtt található gang, melyek szerepe igen nagy egy épület megfelelő hőmérsékleten tartásában. A megfelelően tájolt lakás és az árnyékolás alapvető módszereit használva is nélkülözhető a hűtőberendezés.

A felhasznált anyagok tekintetében is történnek változások. A nád, a vályogtégla, a szalma egyre népszerűbb építési anyag, újra. A hagyományos tégláknál tízszer jobb a hőszigetelése például a 4-5 centiméter vastagságú agyag közé szorított szalmának, miközben kiváló a hőtartó képessége is. Mivel "lélegző" falszerkezetről van szó, a megfelelő páraháztartáshoz is hozzájárul. Elterjedését Magyarországon pont az építési szabályozás és a hatósági engedélyeztetés hátráltatja, derült ki Varga Illés Levente építészmérnök szegedi előadásán. Az önkormányzati szektorban építésügyi hatóság embereként dolgozó építésztervező szakmérnök a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés szempontjából boncolgatta a hazai jogrendszert.

Nem hatékony a szabályozás

Magyarország az Európai Uniótól jó jogszabályokat vett át, de rosszul alkalmazzuk őket. Példaként hozta fel az építőanyagok megfelelősségéről szól jogszabályt melynek megfogalmazott célja a garancia biztosítása. Az eredménye mégis az, hogy hivatalosan tilos vályogot, nádat, szalmát, bontott anyagot használni.

Ellenpélda Hollandia, ahol ha a felelős tervező és műszaki vezető garanciát vállal az általuk beépített anyagra, akkor bármi felhasználható egy építkezés során. Hasonló a helyzet a hulladékgazdálkodási szabályozással is, mellyel nem változott semmi. Továbbra is sok az illegális lerakó az országban. Az energiahatékonyság szabályozásával meg az a baj, hogy az ellenőrzése nem megoldott. (Ettől függetlenül várhatóan szigorúbb szabályok vonatkoznak a területrendezésre és az építésre jövő évtől.)

Tudatos élet

Varga a fenntartható fejlődést akkor látja kialakíthatónak, ha mi magunk tudatosan cselekszünk. Legyen szó vásárlásról, vagy építetésről. A hosszú távú gondolkodásmód átvétele alapozza meg az utánunk következő generáció élhető jövőjét. Bátran vegyünk részt a helyi ügyekben, hiszen a politikusok, ha szembesülnek a lakosság igényeivel, képesek máshogy dönteni.

Ugyanezen a véleményen van a Cromo Alapítvány, az Energia Klub, és a Védegylet is. Ők korábban Állampolgári Tanácsot tartottak, ahol megvitatták, mit tehet a hétköznapi ember, hogyan vehet részt a klíma védelmében, mit tehet a saját környezetében egy élhetőbb világért, és hogyan sarkallhatja a hatóságokat, politikusokat felelős döntések meghozatalára.